Nukleáris meghajtású hajót tervez egy norvég cég, az Ulstein. A Thort egy tóriumreaktor látná el energiával, ezért a hajónak lényegében soha nem kellene üzemanyagot tankolnia. Képes lenne arra is, hogy annyi áramot termeljen, hogy azzal egy másik hajót is fellehessen tölteni: a Sif nevű, aranyhajú északi istennőről elnevezett kísérőhajó segítené a partra szállást ott, ahol nincs megfelelő kikötő az 500 láb (152,5 méter) hosszú jacht fogadására. Ez a 60 utas befogadására alkalmas expedíciós hajó minimális terheléssel lenne képes a környezetileg érzékeny területek felfedezésére, de a technológia akár a hajós utazások kiszolgálására is alkalmas lehet majd.

„A Sif nem termel károsanyag-kibocsátást, így teljesen elektromos üzemmódban közlekedhet, a Thor pedig a töltőállomása lenne” – mondja Øyvind Gjerde Kamsvåg, az Ulstein vezető tervezője. „Ezek most még csak koncepciók, és lehet, hogy nem így épülnek meg, de fontos vitákat indítanak el. Már 2008 óta gondolkodunk a tóriumról, mint energiaforrásról, de az atomenergiával kapcsolatban van egy stigma” – tete hozzá a fejlesztő.

A hajó olvadt só reaktort használna, egy olyan típusú atomreaktort, amelyet először az 1960-as években teszteltek, és amelyet azért neveztek így, mert folyékony sók keverékét használta a magjában. Ezt a hagyományos nukleáris blokkok potenciálisan biztonságosabb alternatívájaként hirdetik, mivel sokkal alacsonyabb nyomáson működik, és az olvadás lehetetlen: Ha a mag túlmelegszik, a sókeverék automatikusan egy biztonsági tartályba kerül, ahol ártalmatlanul megszilárdul. A magban a radioaktív tórium felmelegíti az olvadt sót, amely a vizet gőzzé alakítja, és egy turbinát működtetve áramot termel.

Ezek a reaktorok az elmúlt években felkeltették az érdeklődést, és modern változataik több országban, többek között az Egyesült Államokban, Kínában, Kanadában és Dániában is fejlesztés alatt állnak. Sok évbe telik azonban, mire kereskedelmi forgalomba kerülhetnek, vagy hajókra telepíthetők lesznek.

A reaktor nem az egyetlen jövőbeli technológia, amelyre Thornak és Sifnek szüksége van, mivel az utóbbit szilárdtest akkumulátorokkal kívánják felszerelni. Ez az új típusú akkumulátor belülről szilárd, nem pedig folyékony, mint a ma használt lítium akkumulátorok, ami nagyobb kapacitást és jobb tűzállóságot biztosít. Ezek a cellák várhatóan az elektromos autók következő generációját fogják hajtani, de ezek is még a fejlesztési szakaszban vannak, és széles körű elterjedésükre még egy évtizedet várni kell – írja a CNN a technológiáról.

Első körben olyan helyeken használnák kutatási célokra a két hajót, mint az Antarktisz, az Északi-sarkkör, Grönland vagy a Galapagos-szigetek.

2026-ra a nyugat-norvégiai fjordok - két hosszú tengerparti öböl Norvégia délnyugati részén, amelyek az UNESCO világörökség részét képezik - el lesznek zárva a sétahajók és kompok elől, és csak a nulla károsanyag-kibocsátású hajóknak lesz lehetőségük közlekedni. Tehát ide is belépési engedélyre pályázhat majd a Thor-Sif páros.

Mind a Thor, mind a Sif egy szokatlan, hátrafelé lejtő orral rendelkezik, amelyet az Ulstein X-Bow-nak nevez, és amelyet már mintegy 100 hajón használnak világszerte. Az Ulstein szerint a hagyományos orrral ellentétben, amely a hullámokon felemelkedik, majd néha hevesen leesik, ez a kialakítás stabilabbá teszi a hajót, kevesebbet csobban és csapódik. Az eredmény simább utazás, kisebb üzemanyag-fogyasztás és kisebb mechanikai kopás.

A Thor saját áramtermelésre való képessége ideális helyettesítőjévé tenné a jelenlegi energiahordozóknak is, egy olyan hajótípusnak, amely úszó erőműként funkcionál, hogy áramot juttasson fejlődő országokba vagy katasztrófa sújtotta területekre. A hajót drónokkal és helikopter-leszállóhelyekkel is felszerelték, amelyek hasznosak lennének a keresési és mentési műveletek során.