Az adatok megszerzésen tényét senki sem erősítette meg, mások pedig azzal érvelnek, hogy a tálibok technológiája nem elég fejlett ahhoz, hogy az adatokat kinyerjék, de ez sokakat vélhetően nem nyugtat meg. Főleg, hogy ha a tálibok szövetségre lépnek például Kínával, ahol a technikai akadályok is elhárulnak.
Az USA 2010-ben kezdte el gyűjteni ezeket az adatokat, elsőként azért, hogy a terroristákat nyomon tudják követni. Később a gyűjtés a helyiekre is kiterjedt, sőt a Handheld Interagency Identity Detection Equipment (HIDE) nevű eszköz az ő azonosításukat szolgálta.
A Pentagon célja az volt, hogy a helyi lakosság akár 80 százalékát is lefedje az adatbázis - olvasható a portálon.
Ha a tálibok kinyerik az ebben tárolt adatokat, akkor könnyen megtudhatják, hogy ki, milyen minőségben dolgozott az USA-nak. Bár a szekta megígérte, hogy senkinek sem esik bántódása, erre sokan nem vennének mérget. A Reuters arról számolt be, hogy a tálibok máris házról házra járva keresik a kormánytisztviselőket, újságírókat, sőt, azokat is, akik a múltban non-profit és emberi jogi szervezetekkel dolgoztak.
Az amerikai székhelyű emberi jogi szervezet, a Human Rights First még ki is adott egy fárszi nyelvű útmutatót a digitális előzmények törléséről, amely segítheti az afgánokat.
A biometrikus adatokat egyébként pénzzé is tehetik a tálibok: túl azon, hogy az Amazon már 10 dollárt (nagyjából 3000 forintot) is kész fizetni az ujj- és tenyérlenyomatokért, a feketpiacon egyre nagyobb keletje van ezeknek. Hamis útlevelekhez például egyre gyakrabban használnak neten megszerzett ujjlenyomatokat, vagy lopott hivatalos dokumentumokon cserélik ki a biometrikus adatokat a vásárlóéra. Ez akár 6500 dollárba is kerülhet.