A csetrobotok berobbanását követően számos vállalat kezdett fejvesztve új, az élet számos területén hasznosítható mesterséges-intelligencián alapuló asszisztenseket fejleszteni. A szóban forgó csetrobot ugyan nem idén született, jelentősége azonban hatalmasat nőtt az elmúlt fél évben, főleg a mentális egészség általános romlása, és az AI-technológia elterjedése miatt.

Eugenia Kuyda programozó megalkotta a Replika nevű amerikai csetrobot-alkalmazást, amely a cég szerint a felhasználóknak egy napjainkban is egyedülálló szolgáltatást biztosít:

„AI-társat kínál, aki törődik Önnel, és mindig itt van, hogy meghallgasson vagy beszélgessen. Mindig az Ön oldalán áll”.

A 2017-ben indított szolgáltatásnak mára több mint kétmillió aktív felhasználója lett, és mindegyikük egyedi csetbottal rendelkezik, mivel az AI tanul a beszélgetéseikből. Sőt, a felhasználók még saját rajzfilmes avatart is tervezhetnek mesterséges barátjuknak – írja a BBC.

Eugenia Kuyda szerint az alkalmazást használó emberek között vannak autista gyerekek, akik azért fordulnak hozzá, hogy „bemelegítsenek az emberi interakciók előtt”, és felnőttek, akik egyszerűen csak magányosak, és barátra, vagy esetenként házassági tanácsadóra van szükségük. Mások állítólag arra használják a Replikát, hogy gyakoroljanak az állásinterjúkra, vagy hogy a politikáról beszélgessenek.

Bár az alkalmazást elsősorban barátnak vagy társnak szánják, az alapító állítása szerint a mentális egészség javára is szolgálhat azáltal, hogy a felhasználók jobb szokásokat alakíthatnak ki, és csökkenthetik a szorongásukat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte közel egymilliárd ember szenved valamilyen mentális zavarban, ez minden tizedik emberből egy. A WHO hozzáteszi, hogy a rászorulók csak egy kis töredéke fér hozzá hatékony, ugyanakkor megfizethető mentális egészségügyi ellátáshoz, ettől függetlenül érdemes elsősorban orvoshoz fordulni a chatbot terapeuták helyett.

Paul Marsden, a Brit Pszichológiai Társaság tagja szerint a mentális jólét javítását célzó alkalmazások segíthetnek, ám csak abban az esetben, ha megtaláljuk a nekünk megfelelőt, és akkor is csak korlátozott mértékben ajánlott a használatuk. A pszichiáter elmondta, hogy több mint 300 különböző applikációt tölthetünk le a szorongás oldására, de a leghatékonyabb appok is csak kiegészítésként működhetnek a személyes terápia mellett.

Paul Marsden azonban látja a terápiás csetbotok szerepét a jövő mentális egészségügyi kezeléseiben, hiszen a pszichoterápia a beszélgetésen alapul, és a megfelelően programozott csetbotok tökéletesen megfelelhetnek erre a célra. Azt azonban egyelőre senki sem látja tisztán, hogy mik a lelki következményei annak, ha a felhasználó kapcsolata egészségtelenné válik a lélekbúvár robottal.

Terapeutából online örömlány

Az Eugenia Kuyda által létrehozott „társbot” februárban került a címlapokra, amikor kiderült, hogy több felhasználó explicit beszélgetéseket folytat vele. A hírek pont azután jelentek meg, hogy a Replika mögött álló cég, a Luka frissítette a mesterséges intelligencia rendszerét, hogy megakadályozza a szexuális jellegű eszmecseréket.

Ezek után érthető, hogy nem mindenki volt elragadtatva agyturkász csetbottól: az olasz adatvédelmi hivatal állítása szerint problémák vannak az adatvédelemmel, sőt, a 18 éven aluli felhasználók elfogadhatatlan válaszokat kaptak a Replikától, ezáltal az alkalmazás tovább rontott az érzelmileg sérülékeny egyének lelki állapotán. A hivatal korlátozhatja a Replika használatát Olaszországban, és a Luka akár pénzbírságra is számíthat. A vállalat ezzel szemben azt állítja, hogy szorosan együttműködik az olasz szabályozó hatóságokkal, és a beszélgetések pozitív irányt vettek.

A Replika incidensei ugyan közel sem kaptak annyi figyelmet, mint a ChatGPT sorozatos baklövései, fontos szem előtt tartani, hogy a mentális egészség kezelését jobb volna orvosok által ellenőrzött termékekre bízni. Vannak, akik azt gondolják, hogy a terapeuta chatbotok globális szabályozására van szükség, és egészségügyi termékként kellene kezelni azokat, hiszen képesek befolyásolni a mentális jólétet.

Eugenia Kuyda azzal érvel, hogy a Replika inkább egy társ, nem pedig egy mentális egészségügyi eszköz, és nem szabad úgy tekinteni rá, mint egy emberi terapeuta segítségének helyettesítőjére.

A mentális egészségügyi ágazatban más alkalmazások sokkal óvatosabbak a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban. Az egyik ilyen a Headspace meditációs alkalmazás, amelynek több mint 30 millió felhasználója van, és az Egyesült Királyságban az NHS is jóváhagyta, hiszen csevegési célokra egyáltalán nem használ csetrobot jellegű programokat, inkább a személyközi terápiára ösztönzi a felhasználóját.

Paul Marsden szerint azonban az AI-alapú terápiás chatbotok egyre csak jobbak lesznek:

Úgy tűnik, hogy az új AI chatbot technológia fejleszti a hatékony mentális egészségügyi támogatáshoz szükséges készségeket, beleértve az empátiát és az emberi elme működésének megértését.

 

Észrevételeit a Cornell Egyetem tanulmánya után tette, melyben a ChatGPT érzelmi képességeit vizsgálták, ahol a chatbot pontszámai egy kilencéves gyermekével voltak egyenértékűek. Úgy néz ki, az OpenAI szoftvere még nem való pszichiáternek, azonban a mérhető kognitív empátiát egészen idáig egyedülállóan emberi tulajdonságnak tekintettük, erre pedig sikerült rácáfolnia a mesterséges intelligenciának.