Megfelelhetne az OpenAI az uniós szabványoknak, de a vállalat retteg

Az augusztus elsejével életbe lépett törvény egy sor szabályozást és feltételt vet ki az MI-rendszerekre. Ezek közül a két legfontosabb pont, hogy a különböző rendszereket kockázati kategóriák szerint csoportosítják, továbbá arra kötelezik a vállalatok, hogy minden mesterséges intelligencia által generált tartalmat vízjellel lássanak el. Vagyis kötelező feltüntetni, ha az adott tartalmat nem ember, hanem mesterséges intelligencia alkotta vagy részlegesen manipulálta.

Hogy a rendelkezések gátolják-e az innovációt, az még erősen kérdéses, mindenesetre a gyakorlat egyelőre azt mutatja, hogy a techóriások finoman szólva nem örülnek a szabályozásnak. Olyannyira, hogy egy részük egész egyszerűen el sem hozza az MI-alapú technológiáit Európába.

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI-nak is optimalizálnia kell a chatbotját a blokkban, vagyis az uniós MI-törvénynek 2026 augusztusától kezdődően már neki is meg kell felelnie, vagyis a ChatGPT által készített tartalmakat is vízjellel kellene ellátni.

Sam Altman vállalata azonban egyelőre még ül az ötleten, mivel ennek bevezetése szerintük egész egyszerűen elriasztaná a felhasználókat – írja az Euractiv.

A vállalat egy blogbejegyzésében úgy fogalmaz, hogy már kifejlesztetettek egy rendkívül pontos, szöveges vízjelző eszközt. A megbízhatósága ellenére ugyanakkor mérlegelik a használatát, mivel szerintük az angol nyelvet nem anyanyelvi szinten beszélők számára aránytalanul nagy hatással lehet annak bevezetése.

A vállalat azt is kétségbe vonja, hogy a vízjelezés használata hatékony lenne a manipulációval szemben, különös tekintettel a fordítórendszerekre, valamint arra, hogy a szövegek egy másik, alternatív generatív modellel átfogalmazhatóak. Az OpenAI szerint mindez triviálissá teheti a visszaéléseket.