Magyarországon már biztosan nem vezeti be a Magyar Nemzeti Bank július elsején az azonnali fizetési és utalási rendszert, helyette a jövő évre halasztja a másodperceken belül működő szolgáltatás egyetemes üzembe helyezését. Magyarországon ez ugyan egy új korszak kezdetét jelentené, de a világban a bankok már egészen más digitális pénzügyi megoldásokon dolgoznak.

A tőkepiacokon már a tranzakciók másodperceken belüli kezelése is lassúnak számít, miközben annyira megnőtt a műveletek száma, hogy az elképesztő adatmennyiség feldolgozása, értelmezése, azokból a tapasztalatok leszűrése is egyre fontosabbá válik. A piacokon már mindennapossá vált a high freqency trading, vagyis az ultragyors tőkepiaci kereskedelem: az árfolyamnyereségre játszó befektetők pillanatok alatt hoznak döntéseket a tőzsdei ügyleteikről. "Ebben a helyzetben pedig nagyon fontos, hogy a bankok gyorsan tudjanak nagy mennyiségű adatot is elemezni" - magyarázta Stuart Riley, a Citi Bank tel-avivi innovációs programjának egyik vezetője a cég izraeli konferenciáján.

Kapcsolódó

Mint elmondta, jelenleg számukra a legnagyobb kihívást nem is a kellő mennyiségű, hanem a legjobb minőségű adat megszerzése jelenti. Ehhez a pénzintézetnél kidolgoztak egy olyan rendszert, amely szűri és válogatja az adatokat, amelyek alapján aztán egy algoritmus értékeli a helyzetet és jósolja meg egy részvény vagy eszköz jövőbeni árfolyamát. "A legfontosabb most már az, hogy a lehető legkisebb késéssel gyűjtsük, értékeljük és továbbítsuk az adatokat az ügyfeleink, vagy a döntéshozók felé" - mondta el. Viszont Riley úgy látja, hogy ebben nem lehet száz százalékig az algoritmusokra és a mesterséges intelligenciára hagyatkozni: az emberek kihagyhatatlanok a megérzéseikkel, tapasztalatukkal a döntési folyamatokból.

Nem veszik el a brókerek munkáját

A szakember szerint komoly problémát jelent, hogy a tanuló algoritmusok értékelését nehéz lenne a felügyeleti szerveknek megmagyarázni. Emberileg nem biztos, hogy követhető lenne, a program miért dönt úgy egy adott helyzetben, hogy az volt a legjobb megoldás. "Érdekesség viszont, hogy az ellenőrző és monitorozó szervek egyre inkább használják az algoritmusokat" - tette hozzá Riley, aki szerint ha előzetes tervezéshez nem elég kifinomultak még a kódok, arra viszont már alkalmasak, hogy a zajló piaci folyamatok esetében kimutassák az anomáliákat. Éppen ezért most leginkább a felügyeletek, hatóságok használják ezeket a leggyakrabban. (Amikor mégis kereskednek az algoritmusok, akkor könnyen felerősíthetek egy negatív korrekció hatásait, amely miatt már egy ideje bírálják a technológiát.)

Még egy területen használják egyre inkább a mesterséges intelligencia tanulási algoritmusait: a bankok ügyfélélmények javítására. Azonban Riley szerint itt sem kell attól tartani, hogy csak chat-alkalmazásokkal tarthatjuk a kapcsolatot a bankjainknál: sokkal inkább az valószínű, hogy kész adatelemzés után egy húsvér ember jóval hatékonyabban lehet a partner segítségére.

Már nem is a pénzre vigyáznak a bankoknál

Érthető, hogy az adatok pedig mostanra értékesebbé váltak, mint maguk a kezelt vagyonok, ugyanis ezek hosszú távú befektetések a pénzintézetek részéről. Épp ezért ezek megvédése is egyre fontosabbá válik.

"Egyre több adatot állítunk elő, és közben egyre inkább tudjuk, hogy azok nincsenek biztonságban, visszaélnek velük, mégis egyre kevésbé figyelünk rájuk" - mondta el Itai Jaeger, a Citi Bank izraeli innovációs laborjának kiberbiztonsági kutatásokkal foglalkozó szakértője. Szerinte felelőtlenség ez abban a korban, amikor hackerek választások eredményeit dönthetik el, a kibertámadások és adatlopások pedig mindennapossá váltak.

"A Citi Bank esetében 200 ezernél is több alkalmazott, 400 ezer számítógép adatait kell kezelni, de emellett a 200 millió ügyfelünk fiókját is védenünk kell, ami nem kis feladat, mivel 16,5 milliárd tranzakciót bonyolítanak a társaság rendszerein keresztül egy átlagos hónapban" - magyarázta meg Jaeger, hogy az adatbiztonság megoldása miért is nagy feladat a társaságnak.

A legnagyobb kihívások között emlegette, hogy miközben folyamatosan védeniük kell az adatokat, az ügyfelek már elvárják, hogy bárhol és bármikor intézhessék pénzügyeiket. Vagyis egyszerre kell nyitottnak és védettnek lennie a rendszernek, ami miatt a legtöbb bank felhőszolgáltatás-szerű csomagokat kínál, így most úgy látja, ezek védelme az egyik legégetőbb feladat.

Izraelben még az elsők között indították el 2014-ben a Citi Bank kibervédelmi innovációs programját, de mostanra egyre több a szereplő a piacon, ami már a tőkét is vonzza. Az országban a IT-biztonsági cégek száma mostanra meghaladja a 450-et, az ilyen szolgáltatások és megoldások exportja pedig 6,5 milliárd dollárt tett ki 2018-ban. Mivel az állam intenzíven támogatja az oktatási programokat, akadémiai kutatásokat, a cégek működését és a nemzetközi, vagy ágazatok közötti együttműködéseket, a kedvező izraeli környezet miatt már a szektor piacának 8 százalékát teszik ki helyi cégek - ismertette a számokat a bank innovációs szakértője, aki azt is hozzátette, hogy csak tavaly 1,03 milliárd dollárnyi tőke áramlott az országban az ilyen területen működő vállalkozásokba és startupokba.

A bank egyik legérdekesebb területen bemutatott fejlesztése egy a virtuális valóságban működő hálózatellenőrző fejlesztés. Ennek lényege, hogy egy sematizált környezetben lehet végig nézni egy számítógépes hálózat összes elemét, a hibaüzeneteket, vírusokat, trójaiakat. Bár a rendszer egyelőre csak egy gondolatkísérlet demonstrációja, a kiberbiztonsági adatelemzők számára könnyen átláthatóvá, emberi gesztusokkal kezelhetővé teheti az adatvédelmi incidenseket, segíthet beazonosítani azok forrását.