A modern technológia, a dolgok internete (IoT) és a rendelkezésre álló rengeteg adat - amelyek nem csekély része abból fakad, hogy rengeteget lógunk a neten - helyes felhasználása szemmel látható pozitív változásokat eredményezhetne az egészségügyben, betegek kezelésében, rehabilitációjában.

Egy szemléletes példát a digitális vérnyomásmérőiről is ismert Omron képviselői prezentáltak: elmondásuk szerint a korábbi mintavételes módszerrel 2002-2012 között mindössze 120 ezer rekordot sikerült begyűjteniük, míg a vállalat Medistance IoMT digitális platformján keresztül csak 2019-ben több mint 1,2 milliót. Ennek ott van jelentősége, hogy sokkal könnyebben megtalálhatóak azok a páciensek, akik magas vérnyomással rendelkeznek, és idejében meg is kaphatnák a megfelelő kezeléseket.

Kapcsolódó

A sok adat ereje

Magyarország lakosságának egyébként 52 százaléka hipertóniás, ami azért ilyen magas, mert a betegeknek csak a felét ismerik. A képet tovább árnyalja, hogy az ismert pácienseknek is csak a 75 százalékát kezelik rendszeresen, 25 százalék eltűnik valahol az ellátórendszerben, a gondozásba vett betegeknek pedig csak 44 százalékát sikerül "célértéken" tartani.

Utóbbi azért érdekes kérdés - főleg az egészségügyi ellátások szempontjából -, mert a magas vérnyomás számos más, egyébként költségesen kezelhető további betegségeket okoz: egy akut stroke kezelési költsége esetenként például 544 207 forint, míg egy szívinfarktusé 778 050 forint. Vagyis, ha a betegek vérnyomását célértéken lehetne tartani, akkor az előbbi előfordulási esélyét 45, az utóbbiét 24 százalékkal kellene csökkenteni - mutatott rá Mezei Fruzsina, a Medistance egészségügyi szakértője és közgazdásza.

A szakember szerint tehát a dinamikusan áramló egészségállapot-adatoknak ott lehet nagy ereje az ellátórendszerben, hogy azzal, hogy időt lehet nyerni a terápiaoptimalizációval, rövid idő alatt lehet célértékre terelni a pácienst, csökken a hospitalizációk és a szövődmények száma, aminek következtében nőhet az egészségben eltöltött évek száma és így az ellátórendszer költsége is - mutatott rá Mezei Fruzsina.

Kelj fel és járj!

Szintén szemléletes példa - egy kissé más szempontból - az Ekso Bionics mesterséges váza, az exoskeleton. Ez a robottechnológiára épülő, hordható külső váz hatékony segítséget nyújthat például egy stroke-ot követő végtagbénulás, traumatikus agyi sérülés, sclerosis multiplex vagy gerincsérülés rehabilitációja során, nagyban rövidítve a terápiával töltött időszakot.

A vázat, mint egy hátizsákot, magára veheti a páciens, amely a benne lévő szenzorok segítségével innentől fogva folyamatosan méri a páciens mozgását, izomműködését, egyensúlyérzékét. A gépi vezérlés olyankor "lép közbe", ha például a páciens nem tudja magát megtartani, ezért teljes biztonsággal lehet a fent említett betegségben szenvedők rehabilitációja során alkalmazni - magyarázta Stephan Aderhold, az Ekso Bionics németországi cégének alelnöke.

Az Ekso Bionics mesterséges vázaiba a Vodafone IoT megoldását építették be, és több mint 170 rehabilitációs intézmény exoskeletonjét kötötték össze Észak-Amerikában, Afrikában és Európában, amelynek köszönhetően az orvosokhoz azonnal eljutnak az eszközök által összegyűjtött adatok a páciens mozgásáról, így a rehabilitáció során alkalmazott gyakorlatok hatékonyságáról is pontosabb képet kapnak, amelynek eredményeképp a rehabilitáció is hatékonyabb és gyorsabb lehet, hiszen az eredménytelen kezeléseken azonnal lehet változtatni.

Aderhold szerint abból a szempontból is hatékonyabb lehet az ilyen betegek kezelése, hogy a robot nélkül például egy stroke-os beteg mozgatása akár három szakképzett terapeutát is leköthet, ami elég nagy problémát jelethet olyan időkben, amikor egyébként is meglehetősen szűken állnak rendelkezésre megfelelően képzett szakemberek. A robottal viszont elég egy terapeuta a páciens mellé.

Magyarországon több tízezer betegen segíthetne

Fazekas Gábor, a Magyar Rehabilitációs Társaság nemzetközi főtitkára, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) osztályvezető főorvosa szerint a legnagyobb csoport, akiknek ez az eszköz nagy segítségére lehet Magyarországon, a stroke-os betegek: hazánkban ugyanis évente mintegy 30 ezer új stroke-os beteg van. A gerinc és az agysérülést szenvedett betegek száma ennél jóval kevesebb, évente pár százra tehető, de ez egy relatíve fiatal korosztályt érint általában, a 40 év alattiak. Fazekas szerint ennek az eszköznek a legnagyobb előnye, hogy a páciensek normális felületen tudnak vele sétálni és tudják gyakorolni a normális sétálást, így hamarabb és magasabb szinteket tudnak elérni az segédeszközöktől független mozgásban, mint az exoskeleton nélkül.

Az elmúlt évtizedben a Vodafone Csoport az egészségügyi szektorral közösen világszerte azon dolgozott, hogy a különböző terápiák hatékonyságát az IoT technológia segítségével javítsa - mondta Amanda Nelson a Vodafone Magyaroszág vezérigazgatója a Digital Health Summit kerekasztalbeszélgetésén. A technológiának köszönhetően az egészségügyi szakértők és intézetek új terápiás programokat dolgozhatnak ki, amivel megkönnyítik az orvosok döntéseit, javul a páciensek komfortérzete és emellett drasztikusan csökkenhetnek a kórházi költségek - tette hozzá.

Költséges mulatság

Aderhold a Napi.hu kérdésére elmondta, hogy euróban számolva hat számjegyű összegben kell annak az intézménynek gondolkodnia, amelyik szeretne ilyen eszközzel dolgozni. Itt azonban nem csak a váz megvételéről van szó, hanem az intézmény ilyenkor egy programot vásárol, amelynek keretében a tereapeutákat is kiképzik. Ugyanakkor ennek az eszköznek az alkalmazásakor azzal is lehet számolni, hogy a terápia során úgy javulhat a páciens életminősége, hogy annak következtében a szövődményekből fakadó, egyéb költséges betegségek sem alakulnak ki.

Aderhold kérdésünkre elárulta, hogy régiónkban például Lengyelországban és Csehországban már használnak ilyen eszközöket.

Magyarországon viszont nem ennyire rózsás a helyzet. A exoskeleton költségvonzatait firtató kérdésre Fazekas Gábor azt mondta, jelenleg Magyarországon csak néhány ilyen eszköz van - egy az OORI-ban egy pedig a pécsi egyetemen -, mivel a társadalombiztosítás nem támogatja. Azonban ezeket sem terápiára használják, hanem kutatási projektekből valók és ilyen célt is szolgálnak. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy hamarosan legalább a magyar rehabilitációs központokban lesz belők néhány Magyarországon is.

A Vodafone Magyarország vezérigazgatója megjegyezte, hogy a Vodafone az egészségügy területén már több más megoldásával is megjelent: Magyarországon például idén indították el a mentőhívás folyamatát optimalizáló és felgyorsító ÉletMentő alkalmazást, amit a januári bejelentés óta már közel 400 ezren töltöttek le, de a tavaly támogatást kapott egy OncoVR nevű, virtuális valósággal foglalkozó megoldás is, ami daganatos betegség kezelése idején elviselhetőbbé teszi a gyerekek számára a korházban töltött időt. Amanda Nelson szerint ebbe a sorba csatlakozott most az exoskeleton Budapesti bemutatása is.