A digitalizáció nem csak előnyt jelent egy adott iparágban, de veszélyeket is hordoz. Egészségügyi adatok gyakorlatilag ma már csak a digitális térben keletkeznek, és a modern orvostudomány számos hálózatba kötött eszközt használ.

Nem véletlen, hogy a kiberbiztonság ezen a területen is egyre meghatározóbb szerephez jut, ami éppen úgy érinti az egyént, mint azokat az állami és magánszolgáltatókat, akik végig kísérik a betegutat, Sőt, az adatok védelmének még nemzetbiztonsági szempontból is van jelentőségük.

A kritikus fontosságú ágazatok esetében az ilyen fenyegetések rendszerszintű összeomlásokhoz is vezethetnek, amely akár emberéleteket is követelhet.

Az Európai Unió az év elején fogadta el azokat a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó új irányelveket (NIS2 – Network and Information System 2), amelyeket jövő őszig minden tagállamnak be kell illesztenie saját jogrendszerébe. Ez a remények szerint jelentősen hozzájárulhat a kiberbiztonság növeléséhez, hiszen számos területre kiterjed és számos szereplőt érint.

Összeomlott a magyar egészségügy, állítja az Orvosi Kamara

A szervezet jövőkép nélkülinek tartja az ágazatot, kormányzati ciklusokon átívelő stratégiát szorgalmaz. Bővebben>>>

Kockázatok és mellékhatások

A külső támadások gyakoribbá és összetettebbé váltak – állítja Dr. Rami Riman, az InterSystems EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióért felelős vezetője.

Az egészségügyi szakértő szerint a személyes adatok védelme mellett a működés stabilitása is kulcsfontosságú, hiszen ez legalább akkora problémát jelenthet a rendszert üzemeltetők számára, mint az adatok elvesztése vagy illetéktelen kezekbe kerülése – írja a Digital Health Essential.

Az adatvezérelt egészségügy esetében a hatékonyság növelése, így a költségek csökkentése és a jobb ellátás, miatt komoly hangsúlyt kap a beteginformációk különböző egészségügyi szolgáltatók közötti kommunikációja.

Az egyre több eszköz és az egyre több adat így azt is jelenti, hogy az egészségügyi kiberbiztonság jelenleg az egészségbiztonság egyik meghatározó tényezője lett, ami kihat az egészségügyi ágazati fejlesztéseire is.

Magyar innováció, ami betegségek kockázatát képes megbecsülni

A magyarok által fejlesztett okoslelet a mesterséges intelligencia segítségével elemez. Az innovatív megoldást a Synlab Kft. a Debreceni Egyetem Klinikai Központjával együtt az elmúlt kilenc évben közösen dolgozta ki. Bővebben>>>

Adattengerben halászók

Aki nem fordít elegendő erőforrást a digitális fejlesztésekre az az egészségügyi ágazatban is lemarad. A digitalizáció új látásmódot kíván minden szereplőtől – véli Póda Tamás, a Synlab kereskedelmi és marketingigazgatója.

A labordiagnosztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásnál a cél egy olyan portál bevezetése, ahol a vizsgálati eredmények alapján nem csak személyre szabott információkkal és ajánlatokkal lehet majd nyomon követni a páciensek egészségi állapotát, de maga páciens is digitálisan követheti saját labormintájának útját, a vizsgálat folyamatát és az eredményeinek várható érkezését.

Digitális pácienseket kezelnek a jövő egészségügyében

A digitalizáció és az adattudomány tehát óriási támogatást adhat az egészségügyi ellátás javításának itthon is. A jövő egészségügyi intézményeiben ugyanis „digitális” pácienseket látnak majd el.

Az új kihívások merőben új látásmódot, új szakembereket és új jogi szabályozást kívánnak.

A kormányzati digitális egészségügyi reform eredményeképpen a tervek szerint a korszerű infokommunikációs megoldások megjelenésével és a telemedicinális szolgáltatások kialakításával hatékonyabbá válik az intézmények működése.

Ez támogatja a humánerőforrás-kapacitás optimálisabb szervezését, jobb kihasználását és az egészségügyi dolgozók adminisztratív terheinek csökkentését – okos eszközök bevonásával és a virtuális térben megvalósuló ellátások segítségével.