Nincsenek jó tapasztalataink Magyarországon az egészségügyi informatikai rendszerekről, általában elavultak, a technikai, biztonsági szempontokat nem igazán veszik figyelembe - mondta Erdei Csaba, az ACPM IT Consulting Zrt. cégvezetője a IV. Health 2.0 Hungary Chapter Meetingen. A legnagyobb problémák között említette az olyan informatikai hálózatokat sújtó eseményeket, mint a rendszerleállás vagy az adatok elérhetetlensége.
Amerikában be kell jelenteni a támadásokat
Az idén október elejéig 337 egészségügyi támadást rögzítettek az amerikai egészségügyi ellátórendszerben, ezek több mint 20 millió embert érintettek, 2021-ben 27 millió betegadat szivárgott ki az USA-ban. A támadások többségében hekkertámadás során jogosulatlan hozzáférés, adatvesztés történt.
De egy másik példát is említett: 2018-ban Szingapúrban a célpont az ügyféladatbázis volt, a zsíros falat pedig a szingapúri miniszterelnök egészségügyi adata. A hackerek egy zsarolótámadást hajtottak végre, ami nem egy egynapos trükk volt. Az incidens 2017 nyarán kezdődött akkor kezdtek el beszivárogni az informatikai bűnözők a szingapúri egészségügyi rendszerbe. 2018 májusáig végezték az aktív tevékenységet, egy szervert próbáltak meg elfoglalni a támadók. A szingapúri egészségügyi hálózat üzemeltetője csak 2018 júniusában vette észre a hackertámadást, 1,5 millió ember betegadata szivárgott ki, az érintetteket egyébként értesítették is.
A szakember kiemelte:
ilyen zsarolótámadásra már Magyarországon is volt példa.
Az egészségügyi adatok elleni támadásokat a szervezett bűnözés generálja. Példaként említette, hogy Észak-Korea többek között ilyen támadásokból finanszírozza a gazdaságát.
A szakember szerint ma az egészségügyi adatlopás nagyobb üzlet, mint a fegyver- vagy a kábítószer kereskedelem.
Az átlagos váltáságdíj 10 millió forintnál kezdődik.
Elhangzott a konferencián, hogy egy bankkártya adatért átlagosan 5,4 dollárt, az egészségügyi adatért pedig 250 dollárt is kérnek a feketepiacon.
Digitális felfordulás
A technológiai szektor és az egészségipar összebarátkozott a világ felforgatására – mondta Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója az egészségügyi konferencián. A legtöbb adat az egészségügyben keletkezik, leginkább a telemedicina nyújtotta lehetőségek, a távoli leletezés, és az okos eszközök használatának elterjedése miatt is, sorolta a Richter vezérigazgatója. A digitális egészségügyi univerzum azért is fontos a Richter számára, mert az az értéklánc, amin keresztül egy gyógyszer a kutatástól eljut az értékesítésig nagyon hosszú, a digitalizáció nagyon sok lépésnél szól bele a gyógyszercég életébe – emelte ki.
Applikációk a női dolgokra
A fiatalok körében népszerűek a menstruáció követő applikációk. A válaszadók harmada mondta, hogy valaha kipróbált ilyen alkalmazást, a fiatalok 41 százaléka pedig használja is ezeket, mondta Szerencsés Dóra, az Inspira Research partner, stratégiai igazgatója. A közvélemény-kutatócég 18-59 éves nők között végzett reprezentatív kutatást még szeptemberben.
Ugyanakkor kitért arra is, hogy a válaszadók arra a kérdésre, hogy mely digitális megoldásokat ismerik:
- az első helyen a szakorvosi vizithez az időpontfoglalást említették,
- második helyen az Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) hétköznapi nevén a felhő áll,
- harmadik helyen pedig fej-fej mellett a gyógyszerbevételre emlékeztető applikációt és a menstruációs ciklust követő applikációt nevezték meg.
Az életkorukat a nők kétharmada szívesen megadná egy-egy egészségügyi applikációban, viszont bármilyen egészségi állapotukat érintő adat megadása már megosztó: a válaszadók egynegyede bizalmatlan. Laboreredményeket, diagnosztizált betegségeket és problémákat a budapestiek szívesebbek osztanak meg, mint a vidéken élők.
A nőket érintő 15 egészségügyi probléma közül
- a migrén,
- a túlsúly,
- és a magas vérnyomás áll az első három helyen.
A kor előrehaladtával egyre több egészségügyi probléma, betegség érinti a nőket. 50 év felett a magas vérnyomás és koleszterinszint, illetve a visszeres vénák kerülnek előtérbe.
Nem járnak szűrővizsgálatra
Van még teendő, hiszen csak minden ötödik nő vagy még soha, vagy három éven túl volt nőgyógyászati szűrővizsgálaton, a 18-29 évesek harmada ritkábban, mint évente jár nőgyógyászhoz. A nőgyógyászati szűrésre a nők harmada az állami ellátást veszi igénybe, harmada pedig csak a magánellátást, 42 százalék pedig mindkét típusú szakrendelésen járt már. HPV-szűrésen a nők közel fele soha nem volt, a HPV elleni védőoltást a 18-29 évesek 41 százaléka megkapta, a 40-49 korosztály HPV átoltottsága 8 százalék körüli.
A 40-49 éveseknek pedig több mint 50 százaléka nem jár mammográfiás vizsgálatra.