Az Európai Unió Bírósága a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogértelmezését osztva iránymutató döntést hozott az uniós, nyílt internetre vonatkozó szabályok értelmezéséről. A Fővárosi Törvényszék azután fordult az EU legfőbb bírói fórumához, miután a Telenor Magyarország Zrt. az NMHH két, 2017-ben született elmarasztaló döntésével szemben kezdeményezett bírósági felülvizsgálatot.
Az uniós bíróság az előzetes döntéshozatali eljárásban az NMHH álláspontját osztotta és kimondta: nem felel meg a hálózatsemlegességi előírásoknak, ha a szolgáltatók bizonyos alkalmazások és szolgáltatások használatához korlátlan adatkeretet biztosítanak, és ezek elérését korlátozás nélkül biztosítják akkor is, ha a többi internetes tartalom a díjcsomagban foglalt adatkeret kimerülése miatt már nem, vagy csak lassítva érhető el.
Kapcsolódó
Az NMHH üdvözli az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozatát, és biztos abban, hogy ennek alapján a Fővárosi Törvényszék előtt is hamarosan lezárulhatnak a Telenor által kezdeményezett eljárások. Az uniós bíróság döntése hosszú távon abból a szempontból is fontos, hogy a magyar bíróságnak - és a többi tagállam bíróságainak is - más, tartalmilag hasonló ügyekben is az EU-s határozat alapján kell majd döntenie. Ezért a most született döntés várhatóan hosszabb időre meghatározza majd mind a szolgáltatók, mind a hatóságok jogértelmezését.
Miért szankcionálták a Telenort?
Az NMHH 2017-ben kötelezte a Telenort az egyes internetes forgalmak közötti megkülönböztetés megszüntetésére, mivel a szolgáltató a MyChat és MyMusic kiegészítő adatcsomagjaiban az uniós rendelettel ellentétesen, tisztán kereskedelmi alapon különböztette meg a csomagban szereplő és az azon kívüli csevegő, zenei és közösségi alkalmazásokat. A csomagok feltételei szerint a kiemelt alkalmazások használatához kötődő adatforgalmat a szolgáltató nem vonta le az előfizető általános adatforgalmi keretéből (nullás díjszabás) és az alkalmazások korlátozás és lassítás nélkül elérhetők maradtak akkor is, ha az előfizető adatkerete az adott számlázási ciklusban már elfogyott, és ezért a többi internetes tartalmat már egyáltalán nem, vagy csak lassítva tudta elérni.
A cég a hatóság döntései ellen két keresetet indított a Fővárosi Törvényszéken, amely aztán előzetes döntéshozatalért fordult az EU-s bírósághoz a vonatkozó jogszabályok értelmezését kérve.
Ezt mondta az uniós bíróság
Az uniós bíróság szerint egyrészt a végfelhasználók jogainak korlátozását jelenthetik az olyan csomagok, ahol kombinálják a "nullás díjszabást" és azokat az intézkedéseket, amelyek az egyéb szolgáltatások és alkalmazások forgalmát blokkolják vagy lassítják. Ez ugyanis a kiemelt alkalmazások és szolgáltatások használatát fokozza, míg a többi alkalmazás használatát csökkenti, ellehetetleníti. A nyílt internetre vonatkozó szabályok a végfelhasználók védelme körében a fogyasztókon túl a tartalomszolgáltatókat is védik - így például a közösségi és zenei oldalak üzemeltetőit vagy a különféle alkalmazások fejlesztőit is.
Másrészt az uniós bíróság szerint egyértelműen sérti a forgalommal kapcsolatos, egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód általános kötelezettségét az a gyakorlat, hogy egyes alkalmazások - objektív jogi kötelezettség vagy műszaki ok nélkül, pusztán kereskedelmi megfontolásból - korlátozás és lassítás nélkül elérhetők maradnak akkor is, ha az előfizető adatkerete az adott számlázási ciklusban már kimerült, és ezért a többi internetes tartalmat már egyáltalán nem, vagy csak lassítva tudta elérni.
A Telenor már teljesíti a kötelezettségeket
A Telenor Magyarország az Európai Bíróság döntésére reagálva közölte, hogy "sajnálattal veszi tudomásul az Európai Bíróság döntését". Ugyanakkor arra is felhívta a társaság a figyelmet, hogy a Telenor Magyarország már közel két éve megfelel az NMHH azon döntéseiben foglalt kötelezettségeknek, ami kapcsán - az NMHH határozatokkal szemben indult bírósági felülvizsgálat során - az Európai Bíróság a jelen döntését meghozta. Ennek megfelelően, az érintett csomagokban (MyChat és MyMusic) a Telenor az internet szolgáltatás elérhető sebessége vonatkozásában nem különbözteti meg az online zenei és üzenetküldő szolgáltatásokat az egyéb típusú adatforgalomaktól. Így az Európai Bíróság mostani döntése után a Telenor előfizetői nem fognak változást tapasztalni.