Az Európai Parlament és az Európai Tanács már több éve igyekszik szabályozni a digitális piacokat, ahol nagy konglomerátumok (mint a Facebookot, az Instagramot és a Whatsappot fejlesztő Meta, vagy a Google) teljesen leuralták a szektort. Már több intézkedéssel próbálták visszavágni a piaci dominanciájukat. Csütörtökön pedig a két testületnek egy maratoni tárgyaláson sikerült megállapodni új szigorításokról.

A most elfogadott digitális piaci intézkedéscsomag feketelistára tesz bizonyos, a "kapuőrként" működő nagy platformok által alkalmazott gyakorlatokat, és lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy piaci vizsgálatokat folytasson és szankcionálja a nem megfelelő magatartást. Az EP és az Európai Tanács tárgyalói által ideiglenesen elfogadott szöveg a tisztességtelen üzleti gyakorlatokra leginkább hajlamos, úgynevezett "alapvető platformszolgáltatásokat" nyújtó nagyvállalatokat - például közösségi hálózatokat vagy keresőmotorokat - célozza, amelyek piaci kapitalizációja legalább 75 milliárd euró vagy éves forgalma eléri a 7,5 milliárd eurót - közölte most a három uniós testület.

A "kapuőrként" való besoroláshoz ezeknek a vállalatoknak bizonyos szolgáltatásokat, például böngészőket, üzenetküldőket vagy közösségi médiás platformokat is üzemeltetniük kell ahhoz, hogy érintse őket a szabályozás. Utóbbi esetében az a feltétel, hogy legalább 45 millió havi végfelhasználóval kell rendelkezniük az EU-ban, és évente legalább 10 000 üzleti felhasználójuk van a platformokon.

A közel 8 órás (a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti) háromoldalú tárgyalások során az uniós jogalkotók megállapodtak abban, hogy a legnagyobb üzenetküldő szolgáltatásoknak (mint például a Whatsapp, a Facebook Messenger vagy az iMessage) nyitniuk kell a kisebb üzenetküldő platformok felé, és azok kérésére engedniük kell, hogy keresztbe működjenek: vagyis a kis és nagy platformok felhasználói így az üzenetküldő alkalmazásokon keresztül is üzeneteket cserélhetnének, fájlokat küldhetnének vagy videohívásokat kezdeményezhetnének egymással anélkül, hogy kizárólag egyik vagy másik rendszert használják. Ami a közösségi hálózatok interoperabilitási kötelezettségét illeti, a társjogalkotók egyetértettek abban, hogy az ilyen rendelkezéseket a jövőben fogják értékelni.

Az Európai Parlament azt is biztosította, hogy a személyes adatok célzott reklámozás céljából történő összekapcsolása csak a kapuőr kifejezett hozzájárulásával lesz megengedett. Azt is sikerült elérni, hogy a felhasználók szabadon választhassák meg böngészőjüket, virtuális asszisztensüket vagy keresőmotorjukat.

Ha egy kapuőr nem tartja be a szabályokat, az Európai Bizottság az előző pénzügyi év teljes világméretű forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki, ismételt jogsértés esetén pedig 2 százalékos tételt róhat ki. Rendszeres jogsértés esetén a Bizottság bizonyos időre eltilthatja őket más vállalatok felvásárlásától.

A tárgyalások után a Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságának előadója, Andreas Schwab (EPP, DE) elmondta:

A megállapodás világszerte a technológiai szabályozás új korszakát nyitja meg. A digitális piaci törvény véget vet a nagy technológiai vállalatok egyre növekvő dominanciájának. Mostantól kezdve bizonyítaniuk kell, hogy az interneten is lehetővé teszik a tisztességes versenyt. Az új szabályok segítenek ennek az alapelvnek az érvényesítésében. Európa így nagyobb versenyt, több innovációt és nagyobb választékot biztosít a felhasználók számára.

Miután a jogi szöveget technikai szinten véglegesítették és az EU jogászai ellenőrizték, a Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Amint ez a folyamat lezárul, a jogszabály az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetése után 20 nappal lép hatályba, és a szabályokat hat hónappal később kell alkalmazni. Így már a nyár végére életbe léphet az új rendszer.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.