A mesterséges intelligenciákra vonatkozó rendelettervezet vizsgálópárosa további felülvizsgálati jogosultságokat adna az Európai Bizottság és masszívan kitágítaná az esetek elbírálásához figyelembe vehető körülmények rendszerét - derül ki az Euractiv írásából.

A Renew-hoz tartozó - és a Pegasus üggyel is foglalkozó - Dragos Tudorache és a szociáldemokraták képviselője Brando Benifei közösen vizsgálják a személyi jogokat és technológia előrelépéseket érintő terület jogalkotását, és jelenleg azon dolgoznak, hogy a többi képviselőcsoportot is meggyőzzék egy az eredetinél jóval dinamikusabb szabályozási modellről.

Rugalmas tiltólista

Ennek talán legfontosabb része, hogy a EB kiterjeszthesse azoknak a magas kockázatú területeknek a listáját, amikben szigorúbb korlátokat szabhatnának az azokon belült használt mesterséges intelligenciáknak. Az alap szöveg szerint ide tartozott többek között az oktatás és a foglalkoztatás is, de könnyen belátható, hogy egy folyton újabb felhasználhatósági módokat találó piacon, fontos, hogy a hatóságok lépést tudjanak tartani a fejlesztőkkel.

Ezzel együtt azt a jogot is megadnák a Bizottságnak, hogy kiterjesszék az általánosan tiltott alkalmazások típusait. Ilyen tiltás van például a Kínában használt "social scoring"(társadalmi pontozás) rendszereken, amik az emberek mindennapos viselkedése alapján rendelnek egy értéket hozzájuk, ami alapján az állam és a szolgáltatók egyaránt eldönthetik, milyen lehetőségeket biztosítanak vagy vonnak meg egy adott személytől.

Eseti bírságolás

Ez utóbbira egyébként a javaslat szerint jelentősen megnövelnék a kiszabott bírságot is. Ha valaki rajtakapnak egy ilyen pontozórendszer használatán akkor annak 40 millió eurót (16,4 milliárd forint) vagy éves forgalmának 7 százalékát kellene befizetnie.

Hasonlóképp az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések megsértése 20 millió euróig vagy a forgalom 4%-áig terjedő bírsággal sújtható, viszont a vizsgálóbiztosok általánosságban csökkentenék a kisebb kihágásokért kiszabható bírságokat.

Az egyéb kihágásokért járó általános bírság mértékét 10 millió euróra vagy a cég nemzetközi forgalmának 2 százalékára csökkentették, a hibás vagy elmaradt információszolgáltatásokért pedig csak 5 milliós, illetve 1 százalékos bírságot lehetne kiszabni maximum, ezek elbírálásánál pedig több dolgot is figyelembe lehetne venni.

Számítana hogy gondatlanságból vagy szándékosan követték el a jogsértést, hogy mennyire működtek együtt a hatóságokkal, mennyire vállaltak felelősséget, milyen azonnali intézkedéseket eszközöltek  és hogy az korábbiakban mennyire tartották magukat a megszabott keretekhez.

Elhúzódó folyamat

Ha végül elfogadják a javaslatot, akkor a cégeknek általánosságban 2 évük lesz megfelelni az új szabályozásnak, de addig még az Európai Parlament szerepe is erősödhet a dolgok elbírálásában, illetve várhatóan arról is politikai vita fog zajlani, hogy külön hivatalt hozzanak létre az esetek elbírálására, vagy továbbra is egy szűkebb tanácson múljanak majd a dolgok.