Az Európai Bizottság friss javaslattervezete szerint a Facebook és Google közösségi oldalainak idővel részletes információkat kell szolgáltatniuk arról, hogy a politikai csoportok miként célozzák meg az embereket online hirdetéseken keresztül, máskülönben súlyos bírságokra számíthatnak – írja a Politico.
Az ajánláscsomag segíthet fellépni a választók „microtargeting” technikák alkalmazásával történő manipulálása ellen – amely segítségével a politikusok speciális szempontok (pl. lakóhely, kor, etnikai származás, politikai beállítottság stb.) alapján elkülöníthető csoportoknak küldhetnek személyre szabott üzeneteket –, valamint hogy a pártok visszaéljenek a közösségi médiával. A továbbiakban ezeket a célzott tartalmakhoz használt kritériumokat is meg kell mutatniuk - derül ki abból belső dokumentumból, melynek végleges változatát előreláthatólag november 23-án mutatja be a Bizottság.
Digital Services Act
Az Európai Parlament éppen a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (Digital Services Act) felülvizsgálatán dolgozik, amivel módosítani szeretnék az online tartalmakra vonatkozó szabályokat. A törvényjavaslat szerint a cégek éves bevételének 6 százalékáig terjedő bírságot szabhatnak ki azon vállalatokra, amelyek nem küzdenek a káros tartalmak ellen, valamint nagyobb átláthatóságot követelnének azzal kapcsolatban, hogy az algoritmusok miként népszerűsítik a hírfolyamban megjelenő posztokat.Bár a cégek a nyilvános adatbázisokon és átláthatósági jelentéseken keresztül most is megadják ezen információk egy részét – például milyen időszakban jelenik meg az adott hirdetés –, szakértők szerint ezekből gyakran nem derülnek ki a lényeges tudnivalók. A Bizottság azt szeretné, ha a platformok közérthető adatokat szolgáltatnának az egyes kampányok költéseivel, a finanszírozó kilétével és az algoritmus szerepvállalásával kapcsolatban.
Fontos megjegyezni, hogy az EU végrehajtó testülete nem tiltja be az összes microtargeting módszert, ugyanakkor a közvélemény egy jelentős része még ennél is szigorúbban korlátozná a személyre szabott politikai tartalmakat.
Ésszerű szabályozást akarnak
A szabályozáshullám kezdete egészen a 2019-es európai parlamenti választásokig vezethető vissza, amikor a cégek új átláthatósági követelményeket írtak elő arra vonatkozóan, hogy kik vásárolhatnak politikai hirdetéseket online. A Facebook, a Google (YouTube) és a Twitter saját kezdeményezéseket tett a választások alatti beavatkozás és dezinformáció korlátozására. Amíg a San Francisco-i vállalat teljesen betiltotta a politikai hirdetéseket, addig a Facebook és a Google – bár bevezettek korlátozásokat – továbbra is lehetővé teszik, hogy a pártokhoz köthető csoportok hirdetésekkel árasszák el a felhasználókat.
Ezek a próbálkozások azonban nem sokat tettek a fizetett tartalmakba áramló pénzek megfékezéséért, hiszen 2019 áprilisa óta több millió eurót költöttek rájuk, amiért korábban egyes európai törvényhozók a célzott hirdetések teljes betiltását követelték. A Bizottság végül azzal érvelve utasította el a javaslatot, hogy a kisebb politikai szereplőket hátrányosan érintené, hogy az üzeneteik nem jutnak el a számukra meghatározó választókhoz. A döntésüket az is megerősíti, hogy különböző uniós politikai és érdekvédelmi csoportok szerint is megnehezítenék a kampányok lebonyolítását. A látszólag transzparens rendszer sokak szerint fenntarthatatlan, mivel túlságosan az egyes tagállamok jogi környezetére koncentrál, valamint a választópolgárok mellett a politikai szereplőknek sem kedvező. Korábban az Európai Parlament is javasolta a politikai hirdetések államszövetségszintű szabályozását.
Tisztáznák a fogalmi kérdéseket
A felsoroltak mellett a Bizottság dokumentumtervezetében a következőket javasolja:
- Uniós szintű szabályozás a közösségi médiavállalatok és a pártok esetében, törvénysértés esetén összehangolt fellépés. Ezáltal kölcsönösen egységes és arányos keretet teremtene a fizetett hirdetések számára, valamint lehetővé tennék a kampányüzenetek szigorúbb ellenőrzését, amely segítene a választóknak felelősségre vonni a politikai szereplőket.
- A technológiai vállalatok fogadjanak el közös szabványt az online hirdetésekkel kapcsolatos információk osztályzására. Jelenleg az adatok eltérő formátumokban jelennek meg, ami megnehezíti a különböző platformok összehasonlítását.
- Alapvetően nehéz megmondani, hogy a cégek pontosan miként határozzák meg a közéleti tartalmakat: nem csupán a pártok léteznek, vannak helyi szervezeteik, ifjúsági tagozataik, konkrét ügyekre létrehozott oldalak, valamint léteznek politikai erőket és szereplőket nyíltan támogató intézmények, egyesületek is. Ezért el szeretnék érni, hogy a közösségi oldalak egy elfogadható és univerzális meghatározást készítsenek arról, hogy mi számít politikai hirdetésnek.
- Az EU végrehajtó testülete támogatja, hogy a tagállamok készítsenek hasonló előírásokat a nemzeti pártok számára, hogy az uniós országok az egységes átláthatósági és végrehajtási előírásokat kövessék.
Az oldalak felelőssége, ha a hirdetők lapítanak
Amennyiben a Bizottság tervei megvalósulnak, akkor a közösségi médiaóriások kötelesek lennének korlátozni a választók mikrocélzását abban az esetben is, ha a finanszírozók nem értesítik a cégeket arról, hogy egy hirdetés politikai természetű. Ezek a „nem bejelentett hirdetésekre” kiterjedő szabályok a dokumentum szerint "kampányidőszakon kívül is" érvényben lennének.
A fent említett korlátozások – ha az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal folytatott konzultációt követően elfogadják őket – iránymutató változást jelentenének az online politikai hirdetések jelenlegi, szürke zónákkal tarkított nemzetközi szabályozásához képest. Érdemes hozzátenni, hogy az ehhez hasonló ajánlások hatékonyságára látunk negatív példákat, ugyanakkor szakértők szerint egyébként sem Brüsszel feladata, hogy a tagállamok szuverenitását érintő szabályozási kérdésekben, felhatalmazás nélkül hozzon döntéseket.
Tájékoztatás