Az EU szerzői jogi irányelve alapján 2021 júniusa óta fizetnie kell a nagy online platformoknak az általuk használt sajtótartalmakért, viszont az nincs kikötve, hogy mennyit és milyen szempontok alapján. Ennek megfelelően minden tagállamban más módon közelítik meg a kérdést.

A MediaFuture gyűjtése szerint az Egyesült Államokban tavaly ősszel több amerikai egyetem közösen készített tanulmányt arról, hogy mennyivel tartozhat a Facebook és a Google Search a hírkiadóknak a tartalmak használatáért. 

A tanulmány becslése szerint a Facebook évente 1,9 milliárd dollárral tartozik az amerikai kiadóknak, míg a Google évi 10-12 milliárd dollárral.

Azonban mivel a törvényhozók még nem fogadták el az erre vonatkozó törvényt, így ezek a számítások jelenleg nem ültethetők át a gyakorlatba.

Kanada egy hibrid megoldással állt elő, amely során abból indultak ki, hogy a platformok erőfölényben vannak, ami alapvetően megnehezíti azt, hogy bármilyen jóhiszemű díjban meg tudjanak állapodni. A kormány így egy mechanizmus révén rákényszerítette a Google-t arra, hogy fizessen 100 millió kanadai dolláros kompenzációt a hírkiadóknak.

Lábody Péter szakjogász, az Információs Társadalom Kutatóintézet kutatója a portál kérdésére az európai helyzet kapcsán arról beszélt, hogy az új szerzői jogi irányelv megalkotásán már a 2010-es évek közepétől dolgozott Brüsszel, amit végül végül 2019-ben fogadtak el.

Ez lett a Copyright in the Digital Single Market Directive (DSM Irányelv) nevű jogszabály, amelyet a tagállamoknak 2021 nyaráig kellett átültetniük a saját jogrendszerükbe.

Ennek lényege, hogy amennyiben a platformok elérhetővé tesznek sajtótartalmakat, akkor ezzel kapcsolatban kötelezettségeik vannak. Például engedélyt kell kérniük, valamint jogdíjat kell fizetniük a sajtókiadóknak, amelyeknek az így befolyt bevételeikből részesedést kell adniuk az újságíróknak. Vannak azonban kivételek: abban az esetben ugyanis nem kell fizetni, ha csak linkeket vagy szavakat, esetleg rövid részleteket tesznek elérhetővé.

Franciaországban a Google eddig összességében mintegy 750 millió eurós bírságot kapott. A németeknél ezzel szemben a közös jogkezelő, a Corint Media egy asztalhoz ültette az érintett feleket. Dániában 2023-ra az egységes fellépéssel komoly sikereket értek el, míg Svájcban parlamenti szakbizottságok tárgyalják, hogy mi lenne a jogdíjfizetés tisztességes módja és mértéke.