Sikerült meggyőznie hallgatóságát az amerikai szenátusban Frances Haugennek, a Facebook korábbi alkalmazottjának, "jó szándékú bejelentőnek" arról, hogy a közösségi média működésének szabályozását sürgősen meg kell szigorítani – derül ki a Financial Times tudósításából. A Kongresszus felsőháza kereskedelmi bizottságának meghallgatása nyomán a két párt szenátorai egyetértettek abban, hogy lépni kell. Richard Blumenthal demokrata szenátor például azt mondta, hogy olyan egyetértés volt a képviselők között, amely jó esélyt ad egy törvény elfogadásához. Ezzel a független szakértők is egyetértenek.

Haugen háromórás meghallgatásán azzal vádolta volt munkaadóit – a Facebook mellett koránbban dolgozott a Google-t üzemeltető Alphabet Inc.-nek és a Pinterest Inc.-nek is –, hogy a profit növelését minden elé helyezik. Ha jól fizet, akkor utat nyitnak olyan kommunikációk előtt is, amelyek erősítik a felhasználóik káros függőségét vagy egyesekkel szemben erőszakosak. Azzal vádolta a Facebookot, hogy többször lesöpört az asztalról olyan változtatási javaslatokat, amelyek mérsékelték volna az emberek indulatait felszító tartalmakat, miután ezeket sokan osztják meg, s ezért növelik beszélgetésforgalmat és az ahhoz kapcsolódó hirdetési bevételt.

Kapcsolódó

A Facebookon a meghallgatás idején megjelent kommentjében Mark Zuckerberg a Facebook atyja arról értekezett, hogy cége volt alkalmazottja torz képet fest a vállalatról, ám érdemben nem vitatta Haugen állításait. A Bloomberg értékelése szerint a milliárdos a homokba dugta a fejét: az elmúlt hetekben a botrány kibontakozása idején privát életéről posztolt mindenfélét, mintha mi sem történt volna. Eközben szakértők szerint a Facebook más alkalmazottai is úgy érzik, hogy mérgezett környezetben dolgoznak, ezért újabb leleplezések kerülhetnek elő a vállalat belső köreiből.

Sok kicsi lépés

A Kongresszus számos törvény szigorítását mérlegelheti annak érdekében, hogy megrendszabályozza a közösségi média óriásait. A legfontosabb lépés az lehet, hogy korlátozzák az érintett vállalatok immunitását a felületeiken megjelent tartalmakkal kapcsolatban, azaz növelhetik a felelősségüket, azzal összefüggésben, hogy mit tesznek közzé, illetve erősítik a versenyhatóságok lehetőségeit, hogy fellépjenek a cégekkel szemben. Szakértők szerint a gyermekvédelmi törvény szigorításával illegálissá tehetik, hogy a vállalatok adatokat gyűjtsenek a 13 évesnél fiatalabb gyermekekről szüleik belegyezése nélkül.

Szinte biztos, hogy könnyíteni fogják a cégek bíróság elé idézését az oldalaikon megjelent tartalom miatt akkor is, ha azokat moderálják. Eddig e változtatásokhoz nehéz lett volna megszerezni a politikai támogatást, ám a whistleblower bizonyítékai meggyőzőek, különösen, hogy a szakmája az olyan algoritmusok készítése, amelyek generálják a forgalmat a közösségi oldalakon, így pontosan tudja, hogyan lehet ezekkel visszaélni.

Nem megoldás

Haugen szerint nem lenne jó megoldás az, amit sokan javasolnak, hogy az óriássá nőtt vállalatokat darabokra szedjék, hasonlóan a 100 évvel ezelőtti történethez, amikor az olajvállalatokat darabolták fel. Szerinte ez csak azzal járna, hogy a kisebb vállalatok még inkább rá lennének utalva az ártalmas tartalmakra annak érdekében, hogy megszerezzék a túlélésükhöz szükséges jövedelmet. Ehelyett sokkal több embert kellene alkalmazni a megjelenő tartalmak auditálására és kezelésére.

A szakértők egy része szerint, mivel az ördög mindig a részletekben rejlik, a demokraták és a republikánusok fogadkozásuk ellenére nehezen juthatnak közös nevezőre a szigorítások egyes elemeiben. Például a kereskedelmi bizottság szenátorai nem jutottak dűlőre azzal kapcsolatban, hogy az új szövetségi privát adatvédelmi törvény felülírhatná-e a az elmúlt években az amerikai államokban elfogadott szabályozásokat.

Neil Chilson, a Charles Koch Institute kutatója, aki ellenzi a technológiai cégek megrendszabályozását, úgy véli, hogy a Kongresszus nem lesz képes a gyakorlatban is alkalmazható – például a személyiségi jogok védelmét és a véleményszabadságot összhangba hozó - jogi szabályozást kidolgozni.