A Vörös-tenger mélyét kutató tudósok természetes halálcsapdákat fedeztek fel a tengerfenéken. Közel 4000 lábbal (egy láb 0,3 méter) az Akabai-öböl felszíne alatt sós vizes medencéket találtak, amelyek akár tízszer sósabbak lehetnek a normál tengervíznél, és annyira nincs bennük oxigén, hogy lényegében elpusztítanak minden életet.

A kutatók azt feltételezik, hogy ezek az extrém viszonyok a Föld korábbi zord körülményeit tükrözik, különösen a mélytengerekben, ahol az élet először megjelenhetett.

A sós medencék ritkák, a Vörös-tengerben, a Földközi-tengerben és az újonnan elnevezett Amerikai-öbölben mindössze negyvenet fedeztek fel. A medencék geológiai kapszulaként is funkcionálnak, megőrizve az Akabai-öböl múltjának nyomait a háborítatlan üledékben, ahonnan információkat nyerhetnek ki több ezer évvel ezelőtti szökőárokról, hirtelen áradásokról és földrengésekről.

Ez lehet a mózesi csoda színhelye 

Az Akabai-öböl titokzatosnak számít egyedülálló geológiai adottságai miatt, beleértve az extrém mélységeket, a vulkáni tevékenységet és a szokatlan mélységi hőmérséklet-ingadozásokat. A régió a Vörös-tenger egy hosszúkás sávja, amely elválasztja az egyiptomi Sínai-félszigetet Szaúd-Arábiától, és egyes szakértők úgy vélik, hogy Mózes itt választotta ketté a vizeket, miközben a zsidókat az Ígéret Földjére vezette.

Az ezen állásponton lévő kutatók szerint az Akabai-öböl mélyebb és szélesebb, mint a Vörös-tenger más régiói, ami igazodhat Mózes történetéhez.

A Biblia arról is beszél, hogy a zsidók hogyan mentek keresztül a vadonon, mielőtt elérték a tengert, és néhány Akaba melletti útvonal megfelelhet ennek a leírásnak – írja az Index.

Más bolygókon is lehet élet 

A Miami Egyetem tudósai azonban egy újabb rejtélyre bukkantak, miközben hat héten át távvezérelhető víz alatti járművel kutatták a mélységet. Ezek segítségével   az óceán fenekére merült sűrű sóoldatra bukkantak, ami nem könnyen keveredik a környező sós vízzel. Azokon a helyeken, ahol a sós víz feltör a talajból, a „sós medencék” furcsa víz alatti tavakat képezhetnek. Míg a legtöbb életforma elpusztul abban a pillanatban, ahogy belekerül, a tudósok olyan egysejtűek jelenlétét észlelték, amelyek szélsőséges körülmények között is megélnek, mint a magas hőmérséklet, nyomás, sótartalom, savasság vagy sugárzás.

A kutatócsoport úgy véli, hogy a medencék más bolygókon tapasztalható élethez is elvezethetnek. A projektben résztvevő Sam Purkis aláhúzta, hogy a

jelenlegi tudásunk szerint az élet a Földön a mélytengerben keletkezett, szinte biztosan anoxikus – oxigén nélküli – körülmények között

A mélytengeri sós medencék nagyszerű analógiái a korai Földnek, és annak ellenére, hogy mentesek az oxigéntől és a hipersóoldattól, hemzsegnek az úgynevezett „extremofil” mikrobák gazdag közösségétől. Ennek a közösségnek a tanulmányozása tehát bepillantást enged abba a körülménybe, amikor az élet először jelent meg bolygónkon, és segíthet az élet keresésében a naprendszerünkben és azon túl más „vízi világokban”.

A csapat magmintát vett a medencékből, amelyek a régió múltbeli csapadékmennyiségének rekordjáról árulkodtak több mint ezer évre visszamenőleg, de földrengéseket és cunamirekordokat is jeleztek.