Valami furcsa dolog történik a Föld mágneses mezejével. Az elmúlt 200 év során lassan gyengült és eltolódott a mágneses északi pólus (ahová az iránytű mutat, nem összetévesztendő a földrajzi északi pólussal) a kanadai sarkvidékről Szibéria felé. Az utóbbi évtizedekben azonban ez a lassú elmozdulás dél felé felgyorsult - évente akár 48 kilométeres sebességet is elérve. Lehet, hogy egy geomágneses fordulat küszöbén állunk, amikor a mágneses északi és déli pólus helyet cserél? - kezdi cikkét az Astronomy.com.
Nem lenne példanélküli a bolygó történetében a változás: csak az elmúlt 2,6 millió év alatt tízszer változott a mágneses mező - és mivel a legutóbbi fordulat 780 000 évvel ezelőtt történt, egyes tudósok szerint már régóta esedékes egy újabb. A megfordulások azonban nem kiszámíthatók, és semmiképpen sem periodikusak. Ennek oka, hogy a Föld mágneses mezejét a bolygó magjában, mintegy 2896 km mélyen a lábunk alatt található olvadt vas konvekciója (a hőmérséklet és sűrűség különbség miatt kialakuló áramlás) hozza létre. A túlhevült folyadék elektromos töltése elektromágneses mezőt hoz létre, ami kiszámíthatatlanul változik. Bár a pólusváltást előidéző folyamatok viszonylag kevésbé ismertek, a bolygódinamika számítógépes szimulációi azt mutatják, hogy a pólusváltások spontán módon jönnek létre. Ezt támasztja alá a Nap mágneses mezejének megfigyelése is, amely körülbelül 11 évente fordul meg.
A közelmúltbeli mágneses változások nyomon követéséhez a tudósok a régészeti leletek mágneses tulajdonságaihoz fordulnak. Amikor őseink egy vasat tartalmazó ősi tűzhelyet vagy kemencét elég magas hőmérsékletre hevítettek, az lehűléskor újra összehangolta mágnesességét a Föld mágneses mezejével. Azt a pontot, ahol ez bekövetkezik, Curie-pontnak nevezik. A vizsgálatokba még egy jeruzsálemi vaskori épület néhány padlószelvényét is bevonták, amelyet egy babiloni hadsereg égetett fel i. e. 586-ban. A mérések elvégzése ezeken a régészeti leleteken azonban nehézkes. Egyrészt az ókori tárgyak mágnesessége nagyon gyenge - nem elég ahhoz, hogy egy iránytűt megmozdítson. És ha valamelyik tárgyat többször melegítették és hűtötték, akkor több mágneses mintázat is egymásra kerülhetett. Végül pedig a megbízhatóságuk attól függ, hogy a tárgyak ugyanazon a helyen maradnak-e, ahol a melegítés történt. E nehézségek ellenére a kutatók nagyrészt feltérképezték a Nyugat-Európa és a Közel-Kelet alatti mágneses mező modernkori változásait.
A tudósok nem lehetnek biztosak abban, hogy a megfordulásnak pontosan milyen következményei lesznek - a korábbi változásokból származó bizonyítékok továbbra sem egyértelműek -, de ezek komolyak lehetnek. Például sok állat használja a Föld mágneses mezejét a vándorlás során a navigációhoz. De emellett a legfontosabb szerepe a mágneses mezőnek, hogy megvéd a Napból érkező protonok és atomok, napszelek káros hatásaitól. Egyes geológusok így is megjegyzik, hogy a tömeges kihalások látszólag korrelálnak ezekkel az időszakokkal, az emberek vagy őseink már több millió éve élnek a Földön. Ez idő alatt számos fordulat történt, és nincs nyilvánvaló összefüggés az emberi fejlődéssel.
Az emberiségre gyakorolt közvetlen hatás csak csekély lehet, de nem így a technológiára. Mesterséges műholdakat használunk navigációra, televíziós közvetítésre, időjárás-előrejelzésre, a környezet megfigyelésére és mindenféle kommunikációra. A mágneses mező védelme nélkül ezeket a műholdakat komolyan megzavarhatja a napszél vagy az elektronikus áramkörökbe ütköző kozmikus sugárzás - például egy erősebb geomágneses vihar már most kiiktathatná az internetet. Az Atlanti-óceán déli részén a "dél-atlanti anomália" néven ismert gyenge mágneses mező már most is hátrányosan befolyásolja a műholdak működését, és ez már most is jelezheti, hogy mi fog következni.
Ettől függetlenül a mágneses fordulat komolysága attól függ, hogy mennyi ideig tart a fordulat. Ha lassan, sok ezer éven át eltolódik, lehetséges, hogy a vándorló élőlények és az emberiség is képes lesz alkalmazkodni. Addig is sokat kell megtudnunk arról, hogy mi történik a bolygónk mélyén.