Hogyan hat a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacra, a legjövedelmezőbb ágazatokra és mennyire készültek fel erre a Közép- és Kelet-Európai országok, köztük Magyarország? Egyebek között ezt taglalja az a tanulmány, amelyet a Google megbízásából készített az Implement Consulting Group. A tanulmány szerzője, Martin H. Thelle az Indamedia szervezésében megvalósuló AI Summit 2024 című konferencián ismerteti részletesen az eredményeket. 

Annyi bizonyos, hogy ha sikerül kihasználni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, az fellendítheti a globális gazdaságot az előttünk álló évtizedben. Fokozhatja a termelékenységet, és sikeres bevezetése a közepesen fejlett vagy fejlődő országoknak versenyelőnyt jelenthet. Persze csak abban az esetben, ha időben lépnek ezek az országok és nyitottak az innovatív megoldásokra, illetve a munkaerő folyamatos képzésére. 

Az Implement Consulting Group tanulmánya részletesen és egyenként veszi górcső alá a régió országait azt vizsgálva, hogy a mesterséges intelligencia (MI) milyen hatást gyakorolhat az adott nemzetek gazdaságára az előttünk álló években.

Magyar földre magyar MI-t

A tanulmány több lehetőséget is megvizsgál, pozitív és kevésbé kedvező forgatókönyveket vázol. Arra az esetre, ha a közeljövőben a mesterséges intelligencia széleskörben elterjed, kedvező a prognózis.

Ha ugyanis Magyarország felül a MI hullámára, akkor tíz év múlva a mesterséges intelligencia már önmagában is 8-10 milliárd euróval, azaz mintegy 5 százalékkal növelheti az éves GDP-t.

A tanulmány szerint a nyereség három forrásból származhat:

  • a generatív mesterséges intelligenciával dolgozó munkavállalók termelékenységének növekedéséből,
  •  a felszabaduló időből, amikor az MI segít a munkát automatizálni,
  • továbbá az újrapriorizált és más, értékteremtő tevékenységekre fordított időből.

Az elemzés alapján a hazai munkahelyek 57 százaléka, azaz mintegy 2,7 millió pozíció fog várhatóan valamilyen formában kiegészülni a generatív mesterséges intelligenciával. A pozíciók 37 százalékát várhatóan semmilyen szinten nem érinti az automatizálás, 6 százalékukat pedig teljes egészében kiválthatja a generatív MI.

Az elemzés szerint az MI által vezérelt gazdaságban az új munkahelyek várhatóan pótolják azokat a pozíciókat, amelyek az automatizálás miatt megszűnnek. Az átállás várhatóan fokozatos lesz, időt hagyva a munkavállalóknak az új feladathoz való alkalmazkodásra és az új készségek fejlesztésére.
  • A becslések alapján a generatív MI által kiegészített munka 7-8 milliárd eurós,
  • az MI által felszabadított munka pedig 1,5-2 milliárd eurós pluszt jelenthet a magyar GDP-re nézve,
  •  miközben egyes foglalkozásokra gyakorolt negatív hatását 0,5 milliárd euróra becsülik.

A legtöbb munkahelyen a generatív MI várhatóan az olyan feladatok megoldásában jut majd szerephez, mint a képek, a kódok vagy a szövegek megalkotása. 

Az olyan feladatokat, mint amilyeneket ma az irodai kisegítők, asszisztensek, a kapcsolattartó értékesítők vagy a fordítók végeznek, akár teljes egészében automatizálhatja a generatív MI.

A becsült számok nyelvén ez azt jelentheti, hogy a generatív MI 2,7 millió munkahelyet egészíthet ki, és mintegy 300 ezret válthat ki teljesen vagy részlegesen.

Martin Thelle, az Implement Consulting Group szakembere az Economx megkeresésére azt mondta, az új technológia átvétele várhatóan körülbelül 20 év alatt fog megtörténni, ami ugyan még mindig gyors, de nem gyorsabb, mint amihez a gazdaság képes alkalmazkodni.

Úgy látja, ha Magyarországon a következő tíz évben sikerül a generatív mesterséges intelligencia széles körű elterjedését elérni, akkor az adott munkaerővel több gazdasági értéket lehet előállítani, ami magasabb jövedelmeket és más munkafeladatokra felszabaduló időt tesz lehetővé, feltéve, hogy a munkaerő, a munkaidő és a munkakörülmények nem változnak.

A tudás az alapja mindennek

A generatív MI mint eszköz a tanulmány szerint az intenzív tudást igénylő feladatok automatizálásában lehet a leghatékonyabb, azaz a pénzügyi, az információs valamint az üzleti szolgáltatások szektorában. A legnagyobb termelékenységi potenciál a közigazgatás, az üzleti szolgáltatások, valamint az információ és a pénzügy területén található, ahol a termelékenység növekedési csúcsa akár évi 1,3 és 1,5 százalék között is mozoghat.

A közigazgatásban, valamint az üzleti szolgáltatásokban a generatív mesterséges intelligencia a becslések szerint mintegy 1,6 és 1,9 milliárd euróval növelheti a hozzáadott értéket.

A feldolgozóipar hasonlóan komoly, csaknem 1,4 milliárd eurós bővülésre számíthat, annak ellenére, hogy a termelékenység éves csúcsértékének növekedése alacsony, 0,8 százalékos.

A tanulmány azt is kiemeli, hogy a korábbi, robotokkal való automatizálással szemben a generatív MI-vel való automatizáció a szolgáltatási ágazatban is képes a termelékenységet növelni.

Minél hamarabb, annál jobb

A korábbi technológiai újításokkal szemben a generatív mesterséges intelligencia nagyobb teljesítménnyel bír, miközben felhasználóbarátabb és bárki számára könnyebben is alkalmazható. Mindez a kevésbé digitalizált országok számára is lehetőséget ad arra, hogy az új technológiával ugrásszerű növekedést érjenek el.

A tanulmány három növekedési forgatókönyvet vett alapul. Az úgynevezett leapfrog forgatókönyv esetében Magyarország a digitalizált európai országok többségével azonos hatásfokkal vezeti be a generatív mesterséges intelligenciát.

Ebben az esetben a becslések alapján a gazdasági potenciál tíz éven belül 5 százalékról 8 százalékra nőhet, azaz 8-10 milliárd euróról 12-14 milliárd euróra.

Az MI gyors elterjedése erőteljesebb termelékenységnövelést is eredményezhet a digitalizáltabb európai társaiktól lemaradó magyarországi iparágakban, vagyis a lökés a becslésben számszerűsítettnél is nagyobb lehet.

Ugyanakkor ha Magyarország öt évet késlekedik a generatív mesterséges intelligencia széles körű alkalmazásával, akkor az nagyjából csupán egy százalékkal, azaz mindössze egy milliárd euróval járulhat hozzá a GDP-hez.
Martin Thelle szerint ha nem történnek konkrét lépések, akkor Magyarország jelen állás szerint azt kockáztatja, hogy a késleltetett pályára áll, pedig összehangolt intézkedésekkel meg lehetne célozni a széles körű bevezetéssel járó előnyöket.
Hogy ebbe mennyire tud beleszólni az augusztus elsejével életbe lépett uniós MI-irányelvekről szóló határozat, az a szakértő szerint nagyban függ attól, hogy Magyarország hogyan kívánja azt beépíteni a hazai jogszabályi környezetbe, és milyen intézkedéseket léptet életbe a tehetség és a képzettség fejlesztése terén.

Új munkák, amiket még senki nem ismer

A Google tanulmánya szerint a magyarországi munkahelyek számának alakulása számos tényezőtől függ a következő évtizedekben, de ha az MI bevezetésének sebessége megfelelő, akkor a becslések alapján feltételezhető, hogy a mesterséges intelligencia miatt elbocsátott munkavállalók teljes mértékben újra munkába tudnak állni.

A rövid távú foglalkoztatási hatások egyebek mellett a munkaerőpiac rugalmasságától, valamint a munkavállalók átképzési és szakképzési lehetőségeitől fognak függeni. A hosszú távú hatásokat ugyanakkor a munkaerő képzettségi összetétele, valamint a kínálat határozhatják meg a jövőben.

A tanulmány arra mutat rá, hogy a magasabb GDP-növekedés mellett az MI-alapú gazdaság olyan új munkaterületeket teremt majd, mint például az MI-vel foglalkozó prompt mérnökök, tartalomkészítők, "adatkiképzők", valamint egy sor, ma még nem is definiált foglalkozás.