Erősen gondolkodik a Vodafone Magyarország azon, hogy polgári bíróságon is beperli a Magyar Telekomot és a KEF-et, mert megítélése szerint a Telekom és a KEF jogellenesen kötött szerződést - mondta Király István, a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese egy háttérbeszélgetésen.

A napokban jelentette be a Magyar Telekom Nyrt., hogy elnyerte a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) mobil távközlési szolgáltatások központosított közbeszerzési eljárásának keretében a "kormányzati hangalapú csomagok" biztosítására kiírt részét. E szerint a szerződéskötést követő 39 hónapban a Magyar Telekom (MT) és leányvállalata, a T-Systems Magyarország Zrt. látja el a teljes érintett kört, vagyis a kormányzati szervezeteket és a rendszerhez önként csatlakozó intézményeket (önkormányzatokat, intézményfenntartókat, bíróságokat) mobil hang és hozzá kapcsolódó mobil internet szolgáltatással. A keretmegállapodást a KEF honlapján található információk szerint 2017. február 6-án alá is írták.

Érvénytelen lehet a szerződés

A Telekom közleményét követően nem sokkal azonban kiderült, hogy ez a dolog vélhetően még nincs teljesen lezárva. Az ötmilliárd forint keretösszegű eljárás másik szereplője, a Vodafone ugyanis arra hívta fel a figyelmet - szintén közleményben -, hogy jogellenes és érvénytelen lehet a kormányzati beszerző szervezet és a Telekom közt létrejövő szerződés. (A Telekom ezt a véleményt természetesen nem osztja, a Vodafone közleményére kiadott reakciójuk szerint "minden szempontból érvényes és versenyképes ajánlatot tett a vállalat, ennek eredményeként szerződhetett az ajánlatkérővel".)

A Vodafone-t ugyanis kizárták a tenderen túl alacsony ajánlatra hivatkozva és kétségbe vonva, hogy a Vodafone Magyarország, mint a világ második legnagyobb mobilszolgáltatójának leányvállalata a szolgáltatást ilyen áron el tudja látni. Ennek kapcsán a mobiltelefoncég előbb előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett a KEF-nél, majd pedig a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordul, de mindkettő elutasította beadványát.

Ezt követően a Vodafone Magyarország Zrt. az illetékes Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon megtámadta a KEF határozatát, és a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérte a bíróságtól, vagyis, hogy a szerződést addig ne lehessen megkötni, míg nem születik döntés az ügyben. Erről azonban a bíróság még semmit sem nyilatkozott, holott a törvényben előírt határidő alapján már meg kellett volna tennie - jegyezte meg Király István. Ez azonban nem hatotta meg a KEF-et és a Telekomot, mint ahogy fentebb már említettük a keretmegállapodást a napokban aláírták.

A Vodafone megítélése szerint, mivel a bíróság még nem nyilatkozott az ügyben, az aláírás jogellenes, ami azt is jelenti, hogy amennyiben a bíróság helyt ad a Vodafone panaszának, akkor az is előfordulhat, hogy a KEF és a Telekom közötti szerződést meg kell semmisíteni.

Úgy tűnik viszont, hogy a Vodafone nem adja fel olyan könnyen ezt a harcot és újabb frontot nyit. Király szerint a vállalat managementje erősen gondolkodik azon, hogy polgári bíróságon is megtámadja a szerződést és beperelje a KEF-et és a Telekomot azért, mert jogszabálysértően kötötték meg a szerződést, így a polgári bíróság is elrendelheti ennek a szerződésnek a felfüggesztését.

A szerződés végrehajtásának felfüggesztése azért kulcsfontosságú a Vodafone szempontjából, mert ha megkezdődik az egyes intézményekkel a szerződéskötés, akkor ennek a helyreállítása ellehetetlenül - mutatott rá Király.

Mi történt?

A történetben szereplő eset tehát a mobil távközlési szolgáltatás beszerzés - 2016 címen meghirdetett központosított közbeszerzési eljárásnak egy ötmilliárd forint keretösszegű részét érinti, amely a "kormányzati hangalapú csomagokra" vonatkozik. Az MT ajánlata - amivel a jelen állás szerint elnyerte a szolgáltatás nyújtásának lehetőségét - 3603,75 forint volt szemben a Vodafone 2317,27 forintos ajánlatával.

A pályázat értékelése során az ár volt az egyetlen tényező, amibe belekötött a KEF - mutattak rá lapunknak a Vodafone-nál. Ez volt az az elem, amely az ajánlatban 70 százalékos súllyal szerepelt, és itt volt a legszignifikánsabb is az eltérés a két szolgáltató között - a Vodafone javára. (A többi alacsonyabb súllyal szereplő tényezőkben szinte egyáltalán nem vagy csak minimális eltérés volt az értékelésben.)

Annak ellenére, hogy az ár meghatározó szempont volt a kiírásban, mégis a legolcsóbb ajánlatot tevő Vodafone-t zárták ki, amelyet a KEF hivatalosan - a közbeszerzésekről szóló törvényre hivatkozva - azzal indokolt, hogy a Vodafone által benyújtott indoklásban szereplő információk nem indokolták megfelelően, hogy az adott áron vagy költséggel a szerződésben foglaltak teljesíthetők. Vagyis túl olcsónak találták az ajánlatot, ami pedig a közbeszerzési törvény értelmében kizáró ok lehet.

Félmilliárdos bukó évente

A Vodafone ezt az érvelést nem tartja megalapozottnak, egyebek mellett azért, mert a vállalat méretéből fakadóan ki tudná gazdálkodni ezt az árajánlatot - főleg, hogy a vállalat nyereséges. A teljes KEF jövőbeli árbevétele pedig nem éri el a Vodafone éves árbevételének 1 százalékát, ezért hogy ezt nem tudja finanszírozni, az "légből kapott" indok - vélekedett Király.

Ugyanakkor - a Vodafone számításai szerint - a központi költségvetés éves szinten körül belül 500 millió forintot, 3 év alatt pedig mintegy 1,6 milliárd forintot bukik a drágább ajánlattal.

Százezer sim kártya a tét

Az ajánlatban szereplő ügyfélkör - a Telekom közlése szerint - mintegy 200 ezer sim kártyát érint. Ez a Vodafone szempontjából ténylegesen 100 ezerre tehető, hiszen a vállalat vezérigazgató-helyettese szerint ennyi KEF-es sim van náluk. Ez abból adódik, hogy bár a korábbi, 2013-as tendert a Vodafone nyerte, ez a törvényi szabályozás szerint csak erős ajánlást jelent az intézményeknek, azaz van lehetőségük arra, hogy ne váltsanak szolgáltatót.

Ugyanakkor a tét ezzel együtt is jelentős, hiszen a Vodafone szerint a magyar piacon a szereplők erejét tekintve komoly átrendeződés folyik, amelyben a KEF-ben mozgó sim kártyáknak is jelentős befolyása lehet. Király rámutatott, hogy ebben a versenyben a Vodafone nem áll rosszul, sőt, az elmúlt két éveben a Vodafone nemcsak a lakossági, de a vállalati szegmensben is megerősödött - a multik körében nagyon erős a mobilszolgáltató jelenléte, a közigazgatási szektorban pedig 50 százalék feletti a részesedése. Ez a tendencia egyre inkább sértheti a Telekom üzleti érdekeit, ezért alakulhatott ki a jelen helyzet a mostani közbeszerzés esetében - vélekedett Király.

Jöhet az ellencsapás

Bár a bírósági döntés kimenete még kétséges, a Vodafone szempontjából mégsincs veszve minden. Bár egy kormányhatározat előírja, hogy az úgynevezett kötelezetti státusban lévő intézményeknek használniuk kell a központi közbeszerzés árait, de van néhány szempont, ami ez alól a kötelezettség alól kivételt jelenthet - például, ha az adott intézmény olcsóbban be tudja szerezni ezt a szolgáltatást, vagyis az intézményeknek van némi mérlegelési lehetőségük nemzetgazdasági érdekre hivatkozva.

Ebből kiindulva a Vodafone vállalta, hogy amíg a bírósági döntés meg nem születik, az érintett ügyfeleknek a mostani közbeszerzésben beajánlott áron biztosítja a szolgáltatást. Ebből pedig érdekes helyzet is kialakulhat, amelyben egyik oldalon ott lesz a Telekomhoz való átigazolási kötelezettség, a másik oldalon pedig a 30-40 százalékkal olcsóbb szolgáltatási lehetőség. A Telekom ebben az árversenyben pedig már nem fog tudni részt venni, hiszen tartania kell magát a szerződésben vállalt árhoz - jegyezte meg Király.