Az NMHH 2017 őszén hozta nyilvánosságra a vezetékes szélessávú nagykereskedelmi piacokkal kapcsolatos piacelemzési határozatainak tervezetét. Ez egy olyan elemzés, amelyet a hatóságnak időről időre el kell végeznie egy uniós keretszabályozás alapján - legutóbb hat éve tette.

E vizsgálat célja az lenne, hogy a hatóság feltárja az esetleges versenytorzító hatásokat, és ha szükséges, akkor azokat meghatározott lépésekkel orvosolja. A jelen vizsgálatban viszont úgy tűnik, mintha mégis maradt volna olyan elem, ami az ország bizonyos területein versenykorlátozóvá válhat, így az előfizetők számára is magasabb árakat eredményezhet. Ez pedig a nagykereskedelmi ár meghatározása, ami azért fontos, mert egy szolgáltató vagy úgy tud belépni erre a piacra, ha saját hálózaton nyújt szolgáltatást (amelynek kiépítése meglehetősen költséges, megtérülése hosszú idő, a költségek egy része pedig az előfizetőt terhelik), vagy úgy, ha valamilyen nagykereskedelmi szolgáltatást vesz igénybe a már jelen lévő jelentős piaci szereplők egyikétől.

Az NMHH tervezete a szabályozott nagykereskedelmi árat a jelenlegi, még hatályba nem lépett verzió szerint 2770 forintban határozza meg, ami sok esetben meghaladja a piacon elérhető akciós kiskereskedelmi árakat. A piacon ugyanis vannak olyan lakossági előfizetési havi díjak (100 Mb/s-os szélessáv előfizetés), amelyek 2250, 2400 forint körül alakulnak.

Ebből az is következik, hogy egy olyan szolgáltatónak, amelyik nem rendelkezik hálózattal az adott területen, nem éri meg belépni az adott piacra, így pedig a szolgáltatók közötti verseny is korlátozódhat.

A nagyok hátra dőlhetnek?

A hálózattal rendelkező jelentős piaci erővel rendelkező (JPE) szereplők - mint amilyen jelenleg Magyarországon a Magyar Telekom, a UPC vagy az Invitel is - számára ez kényelmes helyzetet teremt, mert így nem veszélyezteti senki a piaci pozíciójukat. Csakhogy a hírközlési szabályozás - pont a monopol helyzetek kialakulásának elkerülése végett - arról is rendelkezik, hogy az úgynevezett jelentős piaci erővel rendelkező szereplőknek - amelyek jellemzően a korábban a vezetékes telefonpiacon monopol helyzetben lévő szolgáltatók - hozzáférést kell biztosítaniuk a saját hálózatukhoz. Márpedig az ország területének jelentős részén továbbra is ezek a vállalatok vannak domináns helyzetben és maga az NMHH is úgy találta, hogy a teljes magyarországi lakosság 80 százalékát jelentő területeken továbbra sem elégséges a verseny szintje így szükség van arra, hogy a domináns helyzetű szolgáltató hálózatán más szolgáltatók is ki tudják szolgálni az előfizetőket. Tehát a szabályozás elvileg megadná a lehetőségét annak, hogy erős piaci szereplők ne sajátíthassanak ki bizonyos területeket, és más szolgáltatók is kiszolgálhassanak előfizetőket, növelve így a versenyt.

A nagykereskedelmi ármeghatározás módosítása több kisebb szolgáltatónak, de a jelen magyar piaci helyzetben egyebek között a Vodafone-nak állhat leginkább érdekében, amely maga is ambicionálná, hogy Magyarországon is belépjen a vezetékes piacra.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a hatályba lépés előtt álló hatósági határozattervezet minden elemében egy - a kisebb szereplők szempontjából - rossz helyeztet konzerválna, hiszen vannak benne előremutató elemek: az például pozitívuma a felülvizsgálatnak, hogy már nem országosan, hanem településekre lebontva vizsgálja, mely szereplő a jelentős piaci szereplő és van-e szükség hatósági szabályozásra - mutatott rá lapunknak Budai J. Gergő a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

Már más a helyzet

A szakember szerint a jelenlegi helyzet viszont legalább részben azért alakulhatott ki, mert az NMHH piacelemzése a legaktuálisabb piaci trendeket nem veszi figyelembe teljeskörűen. Egyebek mellett azt sem vehette még figyelembe, hogy a vizsgálat ideje alatt történt egy, a piaci helyzetet jelentősen befolyásoló fúzió a Digi és az Invitel között. A nagykereskedelmi ár meghatározásakor pedig a hatóság egy "alulról építkező" költségmodellt vett figyelembe és azt nem vizsgálta, hogy a JPE szolgáltatók maguk mennyiért kínálják a nagykereskedelmi szolgáltatásra ráépülő előfizetői szolgáltatásokat. Utóbbiakra jellemző, hogy a formális listaárak lényegesen magasabbak a tényleges előfizetési díjaknál. Listaáron szinte senki sem ad el szolgáltatásokat - jegyezte meg Budai.

A kombinált (több szolgáltatást magában foglaló) csomagok esetén pedig a JPE szolgáltatók további lényeges árkedvezményeket kínálnak. Ezek között területileg jelentős eltérések lehetnek annak ellenére, hogy a szabályozott nagykereskedelmi ár pedig az egész országra nézve egységes. A JPE szolgáltatók tényleges előfizetési díjaival pedig az NMHH határozatában szereplő nagykereskedelmi árak alapján egyetlen új piacra lépő szolgáltató sem fog tudni versenyezni.

Vagyis a jelenlegi helyzet alapján a nagy szereplők formálisan megfelelnek mindenféle szabályozásnak, ha viszont egy szolgáltatónak nincs jelentős saját vezetékes hálózata - pontosan a nagykereskedelmi ár szabályozása miatt -, nem tud belépni a piacra. Emiatt pedig Budai J. Gergő véleménye szerint itt még lenne szabályozói feladat.

A piaci versenyhelyzethez az pedig már csak egy kicsi adalék, hogy ha egy szolgáltató állami vagy uniós támogatással épít ki magának (optikai) hálózatot, az úgynevezett open access kötelezettséggel jár, vagyis minden piacra lépő előtt nyitva kell hagyni, lehetővé kell tenni számukra, hogy ezeken a hálózatokon a hálózat tulajdonosától eltérő piaci szereplők saját maguk nyújtsanak előfizetői szolgáltatásokat.

Sűrűbb vizsgálatok kellenének

A hatósági piacelemzési vizsgálat uniós kötelezettség, ami alapján legalább 3 évente el kell azt végeznie a szabályozó hatóságnak. Ennek elmaradása kötelezettségszegési eljárás megindítását vonná maga után. A szélessávú piac azonban egy meglehetősen dinamikus szegmenssé vált a jelen technológiai fejlődések felgyorsulása miatt, így a Vodafone vezérigazgató-helyettese szerint a felülvizsgálatokat is sűrítenie kellene a hatóságnak, hiszen a jelen esetből is látszik, hogy több évre határozhat meg olyan feltételeket, amelyek versenykorlátozóakká válhatnak piacokon.

Különösen a nagykereskedelmi ár rendszeres felülvizsgálata lenne fontos, hiszen minden jel arra mutat, hogy az (elvileg) költségalapon kalkulált nagykereskedelmi díjak a JPE szolgáltatók saját (tényleges) kiskereskedelmi áraival összevetve "árprést" okoznak, tehát a nagykereskedelmi árak és a kiskereskedelmi árak közötti szűk árrés nem teszi lehetővé, hogy egy hatékony, a JPE szolgáltatótól eltérő piaci szereplő a szabályozott nagykereskedelmi szolgáltatás igénybevételével versenyképes kiskereskedelmi szolgáltatást tudjon nyújtani.

A közelmúltban több európai országban is volt arra példa, hogy JPE szolgáltatót elmarasztaltak amiatt, hogy a saját kiskereskedelmi áraihoz képest magas árakon nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatást és ezzel akadályozta a verseny kialakulását a saját hálózatán.

Mindennek az előfizetők lehetnek a kárvallottjai, akik bizonyos területeken magasabb árakat kénytelenek fizetni egy szolgáltatásért. Ez pedig a hatóság céljaival is szembemegy, hiszen a piacelemzés célja az lenne, hogy az előfizetők mindegyike számára mind árban, mind szolgáltatási minőségben megfelelő szolgáltatási kínálat legyen elérhető.

A kép forrása: Shutterstock.