A kórházba került Covid-19-es betegek több mint 13 százalékánál a fertőzés után nem sokkal új neurológiai rendellenesség alakult ki. Egy utóvizsgálat megállapította, hogy hat hónappal később az említett csoportban a túlélő betegek mintegy felénél még mindig kognitív problémák jelentkeztek. Az agyat fenyegető veszélyek jelenlegi listája a vérzéseket, vérrögöket, a gyulladást, az oxigénhiányt és a vér-agy gát megszakadását tartalmazza. Majmoknál pedig új bizonyítékok vannak arra, hogy a vírus közvetlenül is megfertőzhet és elpusztíthat bizonyos agysejteket - derül ki az NPR szerint a Jennifer Frontera, a NYU Grossman School of Medicine neurológiaprofesszora által vezetett kutatásból.

A neuronok azok az agysejtek, amelyek lehetővé teszik a gondolkodást. Az emberi agyakon végzett vizsgálatok azonban ellentmondásos bizonyítékokat hoztak arra vonatkozóan, hogy ezeket a sejteket megfertőzi-e a vírus. Ezért vizsgálták meg fertőzött majmok agyszöveteit is.

Kapcsolódó

A majomagyak lehetőséget kínálnak arra, hogy többet tudjunk meg, mivel az ember közeli rokonától származnak, könnyebben tanulmányozhatók, és a tudósok pontosan tudják, hogy az egyes állatok agya hogyan és mikor fertőződött meg. A majommodell azonban nem tökéletes. A Covid-19 például hajlamos enyhébb tüneteket produkálni ezekben az állatokban, mint az emberekben.

Viszont az látszik, hogy a fertőzés különösen kiterjedt volt az idősebb, cukorbeteg majmoknál, ami arra utal, hogy az állatok osztoznak az emberekkel néhány fontos Covid-19 kockázati tényezőben. A majmoknál úgy tűnt, hogy a fertőzés az orrhoz kapcsolódó idegsejtekkel kezdődik, de egy héten belül a vírus az agy más területeire is átterjedt.

Más kutatók is bizonyítékot találtak arra, hogy a vírus képes megfertőzni az emberi agysejteket: egy a Covid-19-ben elhunyt 20 ember agyát vizsgáló tanulmány szerint négy alany agyában találtak olyan genetikai anyagot, amely a 16 vizsgált terület közül legalább az egyikben fertőzésre utal. És a majmokhoz hasonlóan úgy tűnt, hogy a vírus az orron keresztül jutott be.

"Van egy ideg, amely közvetlenül az orr tetején helyezkedik el, és amelyet szaglógumónak hívnak" - mondta Frontera. Ez egy lehetséges útvonalat biztosít a vírus számára, hogy a légzőrendszerből az agyba jusson.

A vírus képes megfertőzni és elpusztítani a szaglógumó idegsejtjeit, ami megmagyarázhatja, hogy miért veszíti el sok Covid-beteg a szaglásérzékét - és miért nem nyerik vissza azt egyesek. 

Más agyterületeken azonban a kutatócsoport kevesebb bizonyítékot talált a fertőzésre. Ez azt jelentheti, hogy a vírus más módon károsítja az agy ezen területeit.

A tanulmányok például azt mutatják, hogy a vírus megfertőzheti a vérereket bélelő sejteket. Amikor tehát az immunrendszer ezeket a fertőzött sejteket veszi célba, véletlenül elpusztíthatja a közeli idegsejteket, és neurológiai problémákat okozhat. Emiatt több esetben kimutatták az agyköd, a memóriazavar, az érzékelésvesztés és a hangulatváltozások kialakulását. Egyelőre nem tudni, hogy végleges károsodást okoz-e a koronavírus, biztató jel, hogy találtak olyan személyeket, akiknél lassan javulni kezdtek ezek a szövődmények. Magyarországon is tapasztaltak már hasonló kórképeket.