Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben csökkent a malária előfordulása, 2019-ben még mindig 229 millió maláriás eset volt - ami növekedés az előző évhez képest - és 409 000 halálesetet okozott a betegség. A kórt leginkább szúnyogok terjesztik, az irtásuk viszont több okból is nehézkessé vált: a rovarok egyre inkább rezisztenssé váltak az állományukat ritkító vegyszerekre, valamint a legtöbb szubszaharai országban nincs pénzügyi fedezet a megfelelő gyérítési programokra.

Most viszont az Imperial College London, a Polo GGB és a Liverpool School of Tropical Medicine kutatói kidolgoztak egy olcsóbb, de hatásosabb megoldást a szúnyogok irtására. Az eljárás lényege, hogy olyan nőstényszúnyogokat engednek a populációba, amelyek szaporodóképessége rosszabb, mint a természetben előforduló egyedeké. Gyakorlatilag szaporodásra teljesen képtelen, vagy részben alkalmatlan nőstények miatt tűnnek el a szúnyogok.

Kapcsolódó

Az eljárást géntámadásnak lehetne a leginkább magyarra fordítani, alapgondolata, hogy olyan mesterséges, gyorsan terjedő DNS-darabot alakítanak ki, amely aktívan terjedve pár generáció alatt adott élőlény teljes populációjában jelen lesz. A kutatók most természetes körülményeket szimulálva a nőstény egyedekben lévő, szaporodásért felelős géneket célozta meg. A kutatócsoport szelektíven célozta meg az Anopheles gambiae nevű szúnyogfajt, amely a legtöbb maláriafertőzésért felelős a szubszaharai Afrikában. Világszerte mintegy 3500 szúnyogfaj létezik, amelyeknek csak nagyon kis része képes maláriát hordozni, és csak néhány faj felelős a maláriás esetek túlnyomó többségéért.

Ez az első alkalom, hogy egy géntámadás a várt hatékonyságot mutatta, amikor hosszú időn keresztül, valós ökológiai körülmények között tesztelték - derül ki a Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmányból.

A génmtámadás egy önfenntartó és gyorsan ható technológia, amely a meglévő eszközök - például az ágyháló, a rovarölő szerek és a vakcinák - mellett működhet - és a malária felszámolásának A természetes környezetet szimuláló, nagy beltéri ketrecekben végzett tesztelés kritikus lépése annak a fejlesztési útvonalnak, amelyet az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek Alapítványa javasol, hogy a génmeghajtási technológiák hatékonyságát és biztonságosságát a nyílt kibocsátást megelőzően fizikailag zárt laboratóriumban értékeljék.

A géntámadási eljárások fejlesztésének egyik fő akadálya a technológiával szemben ellenálló mutációk megjelenése volt. A kutatásban vizsgált törzs azonban az első és egyetlen olyan, amely sem a kis-, sem a nagyméretű tesztek során nem mutatta a rezisztencia jeleit - nem keletkeztek olyan új természetes módosulások, amelyek ellensúlyoznák a génmeghajtás hatását.

A vadonba engedett szúnyogtörzseknek képesnek kell lenniük a vadon élő populációval való versenyre, ha vektorok elleni védekezésre kívánják használni őket. A vizsgálathoz használt nagy ketrecekben több száz különböző korú szúnyog volt, amelyek egy természetesebb és összetettebb populációs struktúrát képviseltek. Viszont a módosított szaporodásra képtelen allél dominánssá tudott válni a reprodukcióra képes változatokkal szemben.

A mostani vizsgálat során azt tapasztalták, hogy mindegyik ketrecben (két lezárt fülkében 12,5 százalékos kezdeti gyakorisággal és kettő darabban 25 százalékos gyakorisággal fordultak elő a módosított génszerkezetű szúnyogok a teljes populációban) a géntámadás gyorsan, egy éven belül a populáció teljes összeomlásához vezetett.

Egy Bill Gates által támogatott génmódosításra szakosodott cég Floridában már való életbeli tesztekre készül egy veszélyes betegségeket terjesztő szúnyogfajjal szemben. Több millió példányt engednének szabadon.