5 ok, ami hátráltatja az ipar 4.0-t Magyarországon

Nyakunkon a negyedik ipari forradalom, vagy más néven az ipar 4.0, ami a digitalizáció, az automatizáció és a big data révén hatékonyabbá teszi a termelést. A robotok képesek maguktól irányítani és optimalizálni a termelési folyamatokat, melyek gyakran egyáltalán nem igényelnek emberi beavatkozást. Habár látszólag minden technológiai feltétel adott a teljesen automatizált okosgyárak létrejöttéhez, hazánkban egyelőre számos tényező akadályozza a következő ipari forradalmat.

Bizalmatlanság

A gépeket a mai napig egyfajta bizalmatlanság veszi körül: az emberek nem minden körülmények között hiszik el azt, amit a gépek mondanak. Például gyakran előfordul, hogy egy gyártósorról éppen lejövő darabra azt mondja a gép, hogy selejt és ezt jelzi is. Ilyenkor az adott gyártósorért felelő alkalmazottnak két választása van: elfogadja a gép döntését és hagyja tovább dolgozni, vagy felülbírálja. Utóbbi időt és energiát követel a munkavállalótól, komolyabb esetben a gyártósor megállításával is járhat.

Ráadásul korántsem biztos, hogy az adott termék valóban hibás, hiszen lehetséges, hogy túl szűk határértéket állítottak be a robotnak és ezáltal olyan termékeket is hibásnak érzékel, amelyet a humán munkaerő továbbengedne. Mivel egy ember sokkal több szempontot képes figyelembe venni, mint egy gép, sokszor a vezetők szerint egyszerűbb a gyártósor mellé egy embert állítani egy sok év alatt megtérülő gép helyett.

Kibertámadások

Az egymással kommunikáló számítógépek újfajta veszélyforrást hordoznak magukban: a gyárakban kiépített rendszerek nincsenek alaposan felkészülve a kibertámadások ellen. Tavaly a Wannacry nevű zsarolóvírus okozott jelentős károkat százötven ország számítógépeiben, többek között a Vodafone és a FedEx gépeiben, valamint a brit kórházi rendszereket is megfertőzte. Az érintett gépek adatait blokkolta a vírus és csak 300-600 dolláros váltságdíj ellenében oldotta fel a korlátozást. Egy ilyen vírus különösen nagy kárt tud okozni, ha a termelővállalatok gyári és személyi informatikai hálózatai összeköttetésben vannak, mivel az egyik bedőlése magával hozza a másik bénulását is.

Digitális analfabetizmus

A magyar vállalkozások az EU sereghajtói között vannak a digitalizáltság terén. Egy idei felmérés szerint Magyarország csupán a 23. az EU 28 országából a digitális gazdaság és a társadalom fejlettsége szempontjából. Nem csoda, hogy ilyen rosszul állunk, hiszen a kutatás alapján a magyar lakosság fele digitális analfabéta, vagyis nem rendelkezik a legalapvetőbb digitális képességekkel sem.

Szervezeti ellenállás

A digitális analfabetizmus nagy arányából következik, hogy sok munkavállalóban ellenérzést keltenek a digitális újdonságok, hiszen tudják, hogy nem értenek hozzá és félnek attól, hogy ha mégis bevezetésre kerül egy-egy új rendszer vagy eszköz, akkor nehézségekbe ütköznek a tanulási folyamat közben. Az ellenállás nem csupán a vállalat alsó szintjeiről érkezik: sok termelővállalatnál a termelési vezetők alacsonyan képzettek, hiszen vezető pozíciójukat nem a végzettségük, hanem a cégnél eltöltött évek alapján érdemelték ki. Különösen igaz ez a munkatapasztalatot az iskolázottsággal szemben merőben felülértékelő japán céges kultúrára. Az iskolázatlan termelési vezetők digitális alulképzettsége pedig tovább növeli az egész szervezet digitalizációval szembeni ellenállását.

A robotok elveszik a munkahelyeket

A félelem, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját, jól ismert, hogy mekkora az igazságtartalma, az már más kérdés. Vannak területek, ahol látszólag valóban létszámleépítést hoz a technológiai fejlődés: a Goldman Sachs elnöke, David Solomon például arról beszélt egy konferencián, hogy míg 15-20 évvel ezelőtt ötszáz alkalmazott dolgozott náluk üzletkötőként, addig ebben a pozícióban manapság már csak hárman vannak. A látszat ugyanakkor csal: az EY és az MIT közös kutatása bebizonyította, hogy a mesterséges intelligencia és a vele járó automatizáció összességében több munkahelyet generál, mint amennyit elvesz.

Solt Ádám