A Kiberkoalíció létrehozásáról szóló megállapodást szerdán a „Híd a kibertér biztonságáért” címmel megrendezett konferencián írták alá az állam részéről az SZTFH és a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ), az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektorból pedig a Vodafone, a 4iG Nyrt. és a Yettel Magyarország Zrt. képviselői. A hatóság szándékai szerint a fórum folyamatosan bővül majd a szektor szereplőivel.

Mindent meg kell tenni a kibertámadások kivédése érdekében, a fenyegetések köre bővül. A cégeknek két típusa van: amelyeket már ért kibertámadás és amelyeket támadás fog érni

– hangsúlyozta Biró Marcell.

 

Drága lesz a cégeknek az uniós mesterségesintelligencia-szabályozás

Kétévnyi egyeztetés után elkészült a mesterséges intelligencia (MI) felelős, etikus és biztonságos fejlesztésére, használatára és piacra kerülésére vonatkozó szabályokat meghatározó európai uniós AI Act. A szabályozás célja fontos lehet, azonban a teljesítésével járó költségek megterhelőek lehetnek az innovatív vállalkozások, kkv-k és startupok. Bővebben>>>

Nőtt a magyar cégek digitális kitettsége

A digitalizáció felgyorsult, zajlik az új ipari forradalom, a robbanásszerű változás felforgatja a gyártásról, kereskedelemről, szolgáltatásokról alkotott elképzeléseket.

  • A kutatások szerint a magyar cégek 63 százaléka rendelkezik honlappal,
  • minden ötödik cég online megrendelést is lehetővé tett,
  • az árbevétel 23 százaléka származik az elektronikus kereskedelemből, ami nemzetközi összevetésben jónak számít.
  • A cégek több mint 30 százaléka foglalkoztat informatikusokat.

A biztonság társadalmi-gazdasági versenyelőnyt biztosít, felértékelődött a kiberbiztonság szerepe.

Csalóknak fizettek váltságdíjat a magyar cégek is

A kiberfenyegetések között a zsarolóvírusok és az ellátási lánc elleni támadások idén is meghatározóak maradnak uniós jelentés szerint.

Tavaly a váltságdíjat fizető vállalatok aránya 41 százalék volt, ami ugyanakkor csökkenő trendet mutat.

A magyar cégek 250 millió forintot fizettek ki a csalóknak, a kibertámadás utáni helyreállítási költség meghaladta az 500 millió forintot a kutatásuk szerint.

Elfogadta a parlament az új kibertörvényt

A megalakult hatóságnak a digitális eszközök és szolgáltatások biztonságának garantálásában van szerepe.

A parlament elfogadta a kiberbiztonsági tanúsítási és felügyeleti törvényt az SZTFH javaslatára.

 

  • A törvény létrehozza a nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszert;
  • rögzíti az infokommunikciós termékek kiberbiztonsági tanúsítására vonatkozó alapvető szabályokat;
  • célja olyan feltételeket teremteni, hogy a fogyasztók a vásárláskor figyelembe vehessék a termékek kiberbiztonsági szintjét.

 

Biró Marcell elmondta, a kiberbiztonsági szemléletformálás, tudatosítás, tudásmegosztás komplex feladatából adódóan az állami szervezeteknek kezdeményező és irányító szerepet kell vállalniuk, együttműködve a piac szereplőivel.

Közösen kell fellépni annak érdekében, hogy fel tudják venni a harcot a kiberbűnözéssel szemben, és olyan megoldásokat tudjanak kínálni a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak, amelyekkel meg tudják magukat védeni a veszélyektől

– fogalmazott Biró Marcell.

A tervek szerint rendszeres időközönként tájékoztatást adnak a koalíció munkájáról és az újonnan csatlakozókról.