A kínai kormány globális online kampányt indított, hogy fényezze imázsát, és aláássa az emberi jogok megsértésével kapcsolatos vádakat. A kampánytevékenység nagy részt automatikus posztokat és nehezen nyomon követhető online személyiségeket generáló bot-hálózatok álcája mögött folyik

A New York Times által átnézett új dokumentumokból most kiderül, hogy a kínai tisztviselők hogyan használják ki a magánvállalkozásokat erre a célre. Az iratok egy megrendelő részei és ritka betekintést nyújtanak abba, hogy Kína hatalmas bürokráciája hogyan dolgozik a propaganda terjesztésén és a véleményformáláson a globális közösségi médiában. 

Május 21-én a sanghaji rendőrség egyik kirendeltsége hirdetményt tett közzé az interneten, amelyben magánvállalkozóktól kértek ajánlatokat a kínai bürokráciában "közvélemény-kezelésnek" nevezett tevékenységre. A tisztviselők a technikai vállalkozókra támaszkodnak, hogy segítsenek nekik lépést tartani a hazai közösségi médiával, és aktívan alakítsák a közvéleményt a cenzúrán és a hamisított posztok terjesztésén keresztül. A tisztviselők és a közvélemény-kezelési iparág csak nemrégiben fordították figyelmüket Kínán kívülre.

A sanghaji rendőrség több száz hamis fiókot akart létrehozni a Twitteren, a Facebookon és más nagy közösségi médiaplatformokon. A rendőrség hangsúlyozta, hogy a feladat időérzékeny, ami arra utal, hogy készen akarnak állni a fiókok gyors bevetésére, hogy formálják az internetes vitákat. 

Az olyan botszerű fiókhálózatok, mint amilyeneket a sanghaji rendőrség meg akar vásárolni, az elmúlt két évben a Kína-barát online forgalom megugrását eredményezték. Néha az e hálózatokból származó közösségi média-bejegyzések a hivatalos kormányzati fiókokat támogatják lájkokkal vagy újraközlésekkel. Máskor a kormány politikáját kritizáló közösségi médiafelhasználókat támadják. A lefülelt árajánlatkérésben egy sor olyan fiókot akartak megvenni, amelyeknek élő követőbázisa van, és amelyeket szükség esetén a kormány céljaira lehet fordítani.

A valódi követőbázis azért fontos az iparágban, mert a közösségi médiavállalatok egyre gyakrabban szüntetik meg a nem hitelesnek vagy összehangoltnak tűnő fiókokat. A kínai kormányhoz köthető bot-hálózatok a dezinformációs szakértők szerint a többi fiókkal való kapcsolatok hiányával tűnnek ki. Bár felhasználhatók mások trollkodására és a hivatalos kormányzati posztok kedveléseinek növelésére, a legtöbb ilyen automatizált fióknak egyénileg kevés befolyása van, mivel kevés követőjük van.

Az ország internetrendőrsége egyre gyakrabban vadássza le és fenyegeti a véleményüknek hangot adó internetezőket, most is kimondott cél volt, hogy le akarják vadászni a kritikusokat. Kezdetben a hatóság ügynökei a helyi közösségi médiaplatformokra összpontosítottak. 2018-ban új kampányba kezdtek, hogy a Twitter Kínán belüli felhasználóit - olyan fiókok tulajdonosait, akik megtalálták a kormány blokkolásainak megkerülésére szolgáló módszereket - őrizetbe vegyék, és arra kényszerítsék őket, hogy töröljék fiókjaikat.

Most a kampány kiterjedt a Kínán kívül élő kínai állampolgárokra is. A dokumentumban kifejtették, hogy a sanghaji rendőrség fel akarja deríteni az egyes fiókok mögött álló személyek személyazonosságát, és nyomon akarja követni a felhasználók szárazföldi kapcsolatait. A rendőrök ezután megfenyegethetik a Kínában élő családtagokat, vagy őrizetbe vehetik a fiókok tulajdonosait, amikor azok visszatérnek az országba, hogy az online kritikusokat bejegyzések vagy akár egész fiókok törlésére kényszerítsék.

Korábbi kínai tájékoztatási kampányok során botszerű fiókokat használtak arra, hogy irreálisan sok lájkot és retweetet adjanak a kormány és az állami média bejegyzéseihez. A mesterkélt forgalomnövekedés hatására a posztok nagyobb valószínűséggel jelennek meg számos közösségi médiaoldal és keresőmotor ajánló algoritmusai által.

A tengerentúli kínai propagandakampányok fejlődésével egyre inkább a vizuális médiára támaszkodnak. A tisztviselők olyan céget kerestek, amely nemcsak a hamis fiókok fenntartására és telepítésére, hanem eredeti tartalmak létrehozására is képes. A videók iránt ugyanis egyre nagyobb a kereslet.

A The Times által átnézett külön dokumentumból kiderül, hogy a sanghaji rendőrség ugyanazon helyi kirendeltsége novemberben egy másik cégtől vásárolt videókészítési szolgáltatásokat. A rendőrség azt kérte a szolgáltatótól, hogy havonta legalább 20 videót készítsen, és ezeket terjessze a hazai és a tengerentúli közösségi médiában.

Az év elején a New York Times és a ProPublica elemzése kimutatta, hogy az ujgur etnikai kisebbség tagjait boldog és szabad életet élő videók ezrei voltak a kulcsfontosságú részei annak a tájékoztató kampánynak, amelyet a Twitter végül a Kínai Kommunista Pártnak tulajdonított. Amikor a Twitter lekapcsolta az e posztok mögött álló hálózatot, egy olyan vállalkozóhoz kapcsolódó fiókokat is lekapcsolt, amely állítása szerint segített a propagandavideók forgatásában. A Twitter szóvivője nem kívánt nyilatkozni.

Három héttel azután, hogy a sanghaji rendőrség kérése nyilvánosságra került, egy Shanghai Cloud Link nevű cég nyerte el a pályázatot. A pályázati adatok szerint a cég mindössze 20 alkalmazottat foglalkoztatott. Az alapító, Wei Guolin LinkedIn-oldala szerint a cég multinacionális cégekkel dolgozik együtt, és szolgáltatásokat nyújt a "digitális kormányzat" és az "intelligens városok" területén.

A Shanghai Cloud Link által felajánlott munkák valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelentik. A helyi önkormányzatok és a rendőrség szerte Kínában hasonló közbeszerzéseket írt ki a tengerentúli közösségi média befolyásolására szolgáló szolgáltatásokat keresve. A New York Times szerint a legtöbbször csak a sorok közül lehet kiolvasni, hogy milyen közösségi médiás feladatokra keresnek embereket, de az átnézett dokumentumok között volt olyan is - például a 2017-ben a belső-mongóliai rendőrség által indított eljárás - amelyben olyan szoftvert vásároltak, amely lehetővé tette a kormányzati trollok számára, hogy közvetlenül több közösségi médiaoldalra posztoljanak Kínán belül és kívül.

Egy másik esetben egy vállalkozó több száz hozzáférési jogosultságot töltött le a Facebook nyilvános hírfolyamához, így adatokat gyűjthetett arról, hogy ki mikor és milyen posztokat kommentált. A Facebook nem kommentálta azonnal a történteket.

Sok esetben a technológiai vállalkozók a kínai hatóságoknak a hardvert és a szoftvert akarják eladni. Ebben az esetben a Shanghai Cloud Link ajánlata egy új, szolgáltatásalapú modellre utalt, amelyben a tisztviselők havonta fizetnek - egyfajta előfizetés a közösségi média manipulációjára.

Kína nemzetközi imázsára nagyon nagy hangsúlyt fektet. A NYT által most megírt eseteken kívül sokszor a saját diplomáciáját is felhasználja, hogy elmarasztaló jelentéseket eltüntessen.