A Xiaomi hétfőn a Global Times című kínai lapnak eljuttatott közleményében számolt be a vizsgálat tervéről, amellyel a készülékei adatvédelmi biztonságát, valamint üzleti tevékenységük megfelelőségi gyakorlatát kívánja alátámasztani - írja az MTI.
A litván védelmi minisztérium múlt kedden a kínai gyártmányú mobiltelefonok vásárlásának kerülését, valamint a meglévő készülékek kidobását javasolta a litván Országos Kiberbiztonsági Központ új jelentése nyomán. A jelentés szerint a Xiaomi készülékek egyes alkalmazásai, a többi közt a beépített internetböngésző, felismerik és letilthatják az olyan keresőszavakat, mint "szabad Tibet", "Éljen Tajvan függetlensége!" vagy "demokráciamozgalom". Ezeket a funkciókat - tették hozzá - az Európai Unió területén forgalmazott készülékekben kikapcsolták ugyan, de távolról bármikor aktiválhatóak.
A Xiaomi hétfői közleménye szerint a szóban forgó, reklámok kezelésére használt szoftver "alkalmas arra, hogy megvédje a felhasználókat bizonyos, sértő tartalmaktól, mint például a pornográfia, az erőszak, a gyűlöletbeszéd, illetve a helyi felhasználók számára sértő utalások". Hozzáteszik: ez bevett gyakorlatnak számít világszerte az okostelefonokkal és internettel foglalkozó ágazatban. A Global Times internetes kiadásában megjelent cikk ezzel kapcsolatban egyebek mellett a - Kínában betiltott - Facebook és Google hasonló gyakorlatait hozta fel példaként.
A litván kiberbiztonsági hatóság emellett azt is megállapította, hogy a Xiaomi telefonjai egy szingapúri szerverre továbbítják a titkosított adatforgalmi adatokat. A kínai vállalat a hétfői közleményben erre reagálva aláhúzta: adatkezelési gyakorlatuk teljes mértékben megfelel az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének. "A személyes adatok bármilyen jellegű felhasználása a végfelhasználó érvényes beleegyezésétől függ, és minden esetben megfelel a helyi, illetve regionális törvényeknek" - húzták alá.
A Canalys piackutató cég adatai szerint a Xiaomi 2021 második negyedévében vált először a világ második legnagyobb okostelefon-forgalmazójává, 17 százalékos világpiaci részesedéssel.
Peking és Vilnius viszonya feszültté vált azóta, hogy a litván vezetés júliusban engedélyezte Tajvannak egy saját néven működő képviseleti iroda létrehozását Litvániában. Kína erre reagálva felszólította Litvániát, hogy hívja vissza pekingi nagykövetét, jelezve, hogy Kína vilniusi nagykövetét is hazarendelik, az "egy Kína" elvének elismerése ugyanis Kína más országokkal kialakított kétoldalú kapcsolatainak politikai alapja.