A piaci szereplők leginkább a politikai bizonytalanság miatt félnek az akvizícióktól. Erre jó példa az elmúlt időszakból a tavalyi brexit szavazást követő brit politikai tehetetlenség, Donald Trump elnökké választása óta tapasztalható kiszámíthatatlanság, és egyelőre azt sem lehet tudni, hogy ki fogja nyerni az európai motorországokban - így Németországban és Franciaországban - tartandó idei államfőválasztásokat.

A tanulmány 2400 válaszadójának közel kétharmada tart a bizonytalanságtól és annak gazdaságra, azon belül is a vállalati M&A (vagyis fúziós és akvizíciós) piacra gyakorolt erős negatív hatásaitól. Míg 2016-ban a befektetők 64 százaléka növekedésre számított az akvizíciók területén, addig 2017-ben 52 százalékuk emelkedést, 22 százalékuk pedig csökkenést vár - írja közleményében a Roland Berger.

Kapcsolódó

Az Egyesült Királyságban a legpesszemistábbak a befektetők, ahol 2,1 százalékpontos aktivitáscsökkenésre számítanak, ők a görögöket - akik 1,6 százalékpontos aktivitásmínuszra számítanak - is megelőzték a negatív rangsorban. Spanyolországban és Portugáliában, 2,6 százalékos Németországban 2,4 százalékos erősödést jósolnak.

A válaszadók szerint a különböző iparágakat eltérően érinti a jelenlegi helyzet: úgy látják, a legtöbb tranzakció a technológiai és médiaszektorban történik majd (72 százalék), ezt követi a gyógyszer és egészségügyi szektor (68 százalék), valamint a fogyasztási cikkek és kiskereskedelem (60 százalék). Az energia szektorban minimális lehet a növekedés, mindössze 16 százalék, az építőiparban 18 és a járműiparban 16 százalékot várnak. "Ez a prognózis egyértelműen azt jelzi, hogy a befektetők főleg az innovatív technológiát alkalmazó vállalatokban érdekeltek" - mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. Szerinte a befektetők a jövőbe mutató, technológiai kategóriákban hisznek, mert átlagon felüli megtérülésre számíthatnak.

Növekvő kínai jelenlét

Egyre több kínai befektető tervezi, hogy megjelenik az európai technológiai piacon. Így a válaszadók 57 százaléka úgy gondolja, a kínai pénzügyi és stratégiai befektetők megjelenése tovább fogja erősíteni a jelenleg is kiélezett versenyt a mérnöki tevékenységet folytató cégekért (22 százalék), valamint járműipari (16 százalék), a technológia- és a médiavállalatokért (16 százalék).

A magyarországi befektetési ügynökség, a HIPA is éppen ezeket a szektorokban tapasztalta azt, hogy megjelent a külföldi tőke.

Ez a tendencia a negyedik ipari forradalomnak nevezett és ahhoz köthető iparágakhoz tartozó területeken érezhető, mint a mesterséges intelligencia, autóipar és energia szektorok. Az, hogy az USA zár, és anti-globalizációs politikát tervez követni, még nagyobb mértékben azt a tendenciát erősíti, hogy Ázsia figyelme az európai piacok felé fordul - véli Schannen.

A szakértők szerint a viszonylag kisebb méretű cégeket érintik majd inkább az ilyen típusú tranzakciók: 63 százalékuk gondolja úgy, hogy az 50 millió euró és az alatti értékű cégeknél várható növekedés. Az 50 és 100 millió euró közöttieknél már csak 53 százalék, a még nagyobb, 100-250 millió eurós sávban már csak 40 százalék számít növekedésre.

A befektetők jobban figyelnek a  portfoliómenedzsmentre

A portfóliójuk értéknövelésének kulcsát a magánbefektetők 88 százaléka az aktív portfóliókezelésben látja. Vagyis a passzív hozzáállástól már nem várnak növekedést. A befektetők már inkább aktívan részt vesznek a legfontosabb üzleti döntésekben, amelyek befolyásolják a portfólióban lévő vállalatok értékét és jövőjét.

A megkérdezett európai befektetők 34 százaléka további felvásárlásokkal, illetve 24 százaléka új termékekkel és szolgáltatásokkal növelnék portfóliójuk értékét. Az ár-optimalizálást, a költségcsökkentést, vagy az öko-lábnyom optimalizálást csak 8 százalék látja megoldásnak.