Az országgyűlés november közepén szavazta meg az elektronikus hírközlési törvény (Eht.) keretében a sim-kártyákhoz való jutás szigorítását. A módosítás arra a nagy visszhangot kiváltó hírre válaszul született, hogy kiderült: körülbelül 200 ezer magyar sim-kártyát vettek szervezett bűnözők, hajléktalanok személyes adatait felhasználva, és a kártyákat a tavaszi brüsszeli terrortámadásban is felhasználták.

Ebben egyebek mellett korlátozzák az egy előfizető által megszerezhető prepaid kártyák számát, bevezetik a továbbértékesítés tilalmát, változtattak a harmadik személy használatára történő átengedés szabályain, illetve előírták a szolgáltatók számára az előfizetők személyazonosságának ellenőrzési kötelezettségét. Még az is teljesíthető lenne, hogy a feltöltős sim-kártya megvásárlásakor ellenőrizzék a felhasználó személyazonosságát. Ráadásul - átmeneti rendelkezésként - a törvény kimondta, hogy a szolgáltatóknak a már meglévő szerződéseket is felül kell vizsgálniuk és az ilyen ügyfeleiket 2017. június 30-ig azonosítaniuk kell, különben a szerződést meg kell szüntetni.

Kapcsolódó

A jogszabállyal kapcsolatban jó néhány kérdés felmerült, hiszen nagyon úgy festett a dolog, hogy az új szabályozás az egész feltöltőkártyás piacot tönkre teheti, ami nem kicsi, hiszen a KSH adatai szerint jelenleg körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződés él. Ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük valószínűleg inaktív, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Egy, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által tartott háttérbeszélgetésen elmondottak alapján ugyanakkor úgy tűnik, hogy néhány kritikus kérdés mintha kezdene a helyére kerülni.

Minden feltöltés után ellenőrizni kell a személyazonosságot?

Az egyik legnagyobb felhördülést az váltotta ki, hogy minden feltöltős sim-kártya megvásárlásakor ellenőrizni kell a felhasználó személyazonosságát - csakhogy 2011 óta minden kártyafeltöltés új szerződésnek minősül, azaz ebből sokan arra következtettek, hogy akkor minden egyes feltöltéskor ellenőrizni kell az ügyfél személyazonosságát.

Az NMHH szerint azonban ez nem helyes értelmezés, hiszen így a törvény egyéb szabályaival több ponton ütközne. Vagyis nem kell minden feltöltésnél személyazonosságot ellenőrizni - főként nem a feltöltő személyét, csak a szerződés éves évfordulójánál - hangsúlyozta Karl Károly, az NMHH hírközlés-felügyeleti főosztályvezetője. Ez pedig a szolgáltatóra van bízva, hogy hogyan végzi el, elektronikusan-e vagy személyesen.

Hány sim-kártyája lehet egy előfizetőnek?

A törvénymódosítás a hatóságra hagyta, hogy - a Belügyminisztérium javaslata alapján - rendeletben határozza meg, egy előfizetőnek hány feltöltőkártyája lehet. Erre az NMHH azt javasolta, hogy egy szolgáltatóval egy egyéni előfizető legfeljebb 10, üzleti előfizető pedig 50 feltöltős (prepaid) sim-kártyás szerződést köthessen és tarthasson fenn egyidejűleg. Ezzel nagy probléma a hatóság szerint nem lehet, hiszen ötpárti egyetértés van mögötte.

Feltöltős sim-kártya azonban nemcsak mobiltelefonokban van, hanem egyéb távfelügyeletet ellátó szolgáltatásoknál is alkalmazzák (például riasztóberendezéseknél). Így felmerült kérdésként, hogy az 50 darab kártya nem túl szűkre szabott keret-e egy ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozás számára. Ez a probléma előfizetésekkel kiváltható, illetve több szolgáltató igénybevételével - vélekedett Karl, aki szerint a jelenlegi javaslat teljes mértékben alkalmas arra, hogy a feltöltőkártyák tömeges használatát illetve a visszaéléseket visszaszorítsák.

Karl szerint a kivételkezelésnél a piaci szereplőkkel való egyeztetés alapján sem sikerült felállítani egy világosan körülhatárolható kört, akik belekerülhetnének a kivételt képezők körébe, mivel maguk a piaci szereplők sem tudtak olyan világos kritériumokat meghatározni, amelyek alapján a kivételek körét be lehetne pontosan azonosítani.

Hogyan ellenőrizhetik a személyazonosságot?

A személyazonosság ellenőrzésével kapcsolatban is kerültek elő kérdések a rendelettervezet megismerése során. Az NMHH szerint a személyazonosság ellenőrzésekor a szolgáltató az előfizető személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) érvényességét ellenőrzi a hatósági igazolványok nyilvántartásában. Ez az adatbázis a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) honlapján érhető el. Karl ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a szolgáltató addig nem kötheti meg a szerződést, amíg ez az ellenőrzés nem történt meg (vagyis ez azt is jelenti, ha a honlap valamilyen oknál fogva nem működik, akkor az ügyfelet vissza kell hívni a szerződés megkötéséhez - a szerk.)

Ha egy külföldinek nincs a magyar hatóságok által, személyazonosításra alkalmas okmánya, a szolgáltatónak - akár egyéni, akár üzleti előfizetőről van szó - a szerződést aláíró személy által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmányt vagy engedélyt kell elkérnie és ez alapján kötheti meg a szerződést.

Ezek az iránymutatások egyelőre még csak javaslat szintjén léteznek, amelyeket az NMHH társadalmi egyeztetésre bocsátott, így december 19-i bárki véleményezheti azokat. Itt érhető el a rendelettervezet.

Netsemlegesség: más szolgáltatókat is vizsgál a hatóság

A hálózatsemlegességi kérdésben nemrégiben született NMHH-határozattal kapcsolatban elhangzott, hogy az ellen a Magyar Telekom Nyrt. fellebbezett, a döntés jogerőre emelkedéséig a cég egyelőre a meglévő feltételek mellett nyújthatja adatforgalmi szolgáltatását.

A hatóság álláspontja szerint a Magyar Telekom az EU hálózatsemlegességre vonatkozó előírásai ellenére megkülönböztette a TV GO és az HBO GO szolgáltatások elérését az összes többi internetes forgalommal és alkalmazással szemben és azok használatát nem számította bele az előfizetések adatforgalmába. A csomag adatkeretének kimerülése után pedig az előfizető számára minden internetes tartalmat és szolgáltatást lelassítottak, de az érintett tartalmakkal kivételt tettek - közölték korábban. Karl Károly elmondta: más szolgáltatók ellen is folyik hálózatsemlegességre vonatkozó vizsgálat, döntés viszont már csak jövő év elején várható. (MTI)