Jól tudjuk, hogy a Bitcoint 2009 elején egy Satoshi névre hallgató ismeretlen bocsátotta ki a gazdasági világválság kirobbanása után. Vagyis a kripto elindulása szoros kapcsolatban áll az amerikai jelzáloghitel-válsággal, amely az USA ingatlan- és bankszektorából indult ki. Többek között a Goldman Sachs csődközeli állapota volt az akkori világválság egyik ismert szimbóluma, amely végül jelentős állami támogatással úszta meg a nagyobb bajt. 

A válság gyökere a kétezres évek közepére tehető, amikor a bankok meglehetősen laza hitelbírálat nélkül nyújtottak jelzálogkölcsönöket a magánszemélyek számára. Dübörgött az amerikai gazdaság, olcsó pénz árasztotta el a piacokat szerte a világban, alacsony volt a jegybanki alapkamat az Egyesült Államokban, a gazdasági növekedés stabil lábakon állt, és folyamatosan növekedett az ingatlanok értéke. A növekvő lakásárak pedig további jelzáloghiteleket generáltak.

Kapcsolódó

Majd kipukkant a lufi, hiszen a gazdasági növekedés megtorpant, az ingatlanár-emelkedés megállt, így a jelzáloghitelek fedezetéül szolgáló lakások és házak értéke már csökkenni kezdett, ráadásul növekedett a munkanélküliség. A gazdasági aranykornak vége szakadt, számos pénzügyi termék kockázatossá vált. 

A válság érzékenyen érintette a nyugat-európai bankokat is, a hatás az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül az egész világon megmutatkozott. Nem beszélve Magyarországról, amely az Európai Unióban szinte a legnagyobb veszteségeket szenvedte el, többek között a devizahiteleknek köszönhetően. Világszerte a „mezei” állampolgárok tízmilliói mentek tönkre, elárverezték fejük fölül az otthonukat, és lettek földönfutók.

Bankellenes hangulatban forradalmi hevület

A globális társadalom bizalma a központosított pénzügyi rendszerek és általában a fiat valuták iránt erősen megcsappant, ráadásul a mesterséges „pénznyomtatás” és az évtizedek alatt végbemenő infláció – például mit lehetett venni 1975-ben és mit lehet vásárolni 2015-ben egy USA dollárért – sem segítette a bizalom helyreállítását a pénzintézetek irányába.

Ekkor érkezett Satoshi, aki „Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System” kiáltványában ezt írja: az internetes kereskedelem szinte kizárólag a pénzintézetekre támaszkodik, amelyek megbízható harmadik félként szolgálnak az elektronikus fizetések feldolgozásához. Bár a rendszer a legtöbb tranzakció esetében elég jól működik, mégis szenved a bizalmon alapuló modell eredendő gyengeségeitől.

Vagyis szerinte szükséges volna egy új decentralizált fizetési rendszer alapjait lefektetni a hagyományos tőkepiaccal szemben. A többi már történelem, a Bitcoin a blokklánc-technológián alapulva világhódító útjára indult. Mivel a BTC meglehetősen merev rendszerben működik, ezért jöttek a többiek, így az Etherium lánc, majd mások is, illetve további layer 2-hálózatok, amelyek skálázhatóbbak, gyorsabbak a tranzakciók és olcsóbbak a díjak.

A DeFi ökoszisztéma

Mivel a bankok alapvetően egy központosított pénzügyi intézményrendszert alkotnak, ezért egyre többen felvetették, hogy mi lenne, ha emellett létrehoznák a decentralizált pénzügyet, angolul a decentralized finance megoldásait, röviden a DeFit. Nem véletlenül ez lett az egyik legizgalmasabb és leggyorsabban fejlődő ágazat a kripto ökoszisztémában, pedig van még pár trend, legyen az gaming, gamefi, web3, rwa, ai vagy éppen agent ai.

A DeFi kriptovalutákra épülő pénzügyi termékeket kínál teljesen decentralizált módon. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség hagyományos pénzügyi intézményekre, hiszen minden tranzakciót okosszerződések hajtanak végre, amelyek a főkönyvbe bekerülve megváltoztathatatlanok. Vagyis a decentralizált pénzügyek alapja a blokklánc technológia, amely átláthatóságot és biztonságot garantál, minden tranzakció nyilvánosan elérhető és visszakereshető. Illetve bárki a világon bárhol tranzakciót kezdeményezhet hétvégén vagy akár éjszaka is.

A DeFi számos tevékenységi területen megjelenik, így fontos szerepe van a hitelezésben, hiszen számos platformon kölcsönt nyújthatunk vagy hitelt vehetünk fel. A felhasználók kriptovalutákat helyeznek letétbe, amelyek fedezetként szolgálnak. Sőt, számos platformon likviditást biztosíthatunk, vagyis stablecoin (pl. USDT) és a meghatározott kripto (pl. Solana vagy Etherium) megfelelő arányával beszállunk a rendszerbe, majd részesedést kaphatunk a megvalósított tranzakciók után.

A szisztéma fontos eleme a decentralizált tőzsde (dex), ahol a felhasználók közvetlenül egymás között kereskedhetnek anélkül, hogy közvetítőre lenne szükség (pl. Uniswab, Pancakeswap, Jupiter). A DeFi-alkalmazások olyan emberek számára is elérhetővé tehetik a pénzügyi szolgáltatásokat, akik nem férnek hozzá a banki rendszerekhez. Ez akár kétmilliárd embert is érinthet. Nem véletlenül olyan országokban is virágzik az ökoszisztéma, mint Nigéria vagy éppen India, de a háború sújtotta ukránok szintén jelentős szerepet játszanak különböző projektekben. 

Kockázatok és a bankok válaszai

Persze hátulütői is vannak a rendszernek, hiszen a számtalan DeFi alkalmazás közül ki kell választanunk azokat, amelyek valóban működőképesek és megbízhatók, és nem akarnak minket átverni és megpattanni a pénzünkkel. Ezért fontos bizonyos mérőszámokat megvizsgálnunk, mielőtt belépünk és/vagy befektetünk egy adott DeFi alkalmazásba. 

Az egyik legfontosabb mutató a Total Value Locked (TVL), amely azt mutatja meg, hogy egy adott DeFi protokollban mekkora értékű kriptovaluta van zárolva különböző célokra, például likviditás biztosítására vagy hitelezésre. Ha százmillió vagy több milliárd dolláros értékről beszélhetünk, akkor nyilvánvalóan egy virágzó rendszerről van szó. De itt sem minden fenékig tejföl, mert például egy Solana alapú DeFi-alkalmazásban, ha a Solana értéke drasztikusan visszaesik, mint amit most tapasztalhatunk, a befektetett tőkénk értéke is jelentősen csökken.

Mindemellett azt se higgyük, hogy most már leáldozott a hagyományos bankrendszernek, hiszen utóbbiak is megjelentek ebben a gyors ütemben fejlődő iparágban. A bankok és pénzintézetek kezdik felfedezni a DeFi protokollokat, és olyan hibrid modelleket hoznak létre, amelyek ötvözik a két rendszer előnyeit. Ráadásul a digitális valuták is erősítik a két rendszer közötti átjárhatóságot.

Bár a DeFi azt ígéri, hogy forradalmasítja a pénzügyi szektort, még mindig folyamatosan zajlanak a technológiai és szabályozási fejlesztések, hogy az ágazat szerepe fokozatosan növekedjen. Vagyis jelenleg még szinte startup állapotban van, ami a jövőben lehet csak igazán a világgazdasági folyamatok katalizátora. De akkor még nem beszéltünk a fintech élményszerű szolgáltatásairól, többek között a revolut kriptotermékeiről, összességében tehát nagyon izgalmas évek jönnek.