A magyar telekommunikációs piac komoly átalakuláson megy keresztül, amely meghatározza majd a viszonyokat. A Vodafone és a UPC egyesülésével létrejött egy a Magyar Telekomhoz hasonló méretű, integrált szolgáltatásokat nyújtó vállalat, amely ajánlatai hamarosan meg fognak jelenni itthon - mondta Szabó János.

Elstartolt a Digi mobilszolgáltatása is, amely bár egyelőre tesztfázisban van a - jelenleg nulla forintos - árak komoly kihívást jelentenek a piac számára.

Kapcsolódó

Szabó János kiemelte a ma 12 órás jelentkezési határidőt a frekvenciatenderekre, amelyek eredményi csak ősszel érkeznek, de az biztos, hogy meg fogják határozni a mobilpiac következő 15-20 évét, hiszen ezek jelentik az alapokat a fejlesztésekre

A balatoni és velencei-tavi szolgáltatási problémákkal kapcsolatban Szabó János azt mondta, hogy a turisztikailag frekventált területekre minden szolgáltató fókuszál, ahogy azt is követik, hogy hol lesznek nagyobb fesztiválok, amely megerősített kapacitást igényel.

Azonban vannak földrajzi korlátok, nem mindenhova kapnak építési engedélyt ahova szeretnének és természetesen nem minden tömegrendezvényt ismernek előre. A forgalom ráadásul exponenciálisan növekszik, így beindult a versenyfutás a fejlesztésekkel.

A T-Systems eladásával kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a céget még nem értékesítették, jelenleg annak átvilágítása folyik. A tranzakciót idén szeretnék lezárni.

A cég idén eddig 131 ezer háztartást ért el optikai végponttal, amely ebben az időszakban kiugró szám. Ezzel már 1,1 millió háztartást értek el optikai kábellel.

A macedón piaccal kapcsolatban Szabó János azt mondta, hogy a tavalyi pozitív trend folytatódott, meg vannak elégedve a leánycég teljesítményével.

Eredmények

A Magyar Telekom bevétele az idei második negyedévben 4,1 százalékkal 160,8 milliárd forintra csökkent, mivel a vezetékes és mobil szolgáltatási bevételek emelkedését ellensúlyozta a rendszerintegrációs és IT bevételek zuhanása. Az első félév stabilan alakult.

Szabó János az okok között említette azt is, hogy az amerikai szankciók hatására erős bizalmi válság alakult ki a Huawei termékeivel kapcsolatban, amely visszavetette az eladásokat. Ez a válság elmúlt, a vásárlók visszatértek.

A mobil bevételek 1,8 százalékkal, 84,9 milliárd forintra nőttek. Ebben az emelkedő mobiladat-bevételek játszottak szerepet, ugyanis a hangalapú és készülék értékesítési bevételek csökkentek. Az első negyedévben 5 százalékkal 169,7 milliárd forintra nőttek a bevételek.

A vezetékes bevételek 3,1 százalékkal 52,7 milliárd forintra nőttek a negyedévben, a féléves adat 105,3 milliárd forint (2,6 százalékos növekedés). E növekedés hátterében főként a készülékértékesítési, a TV- és a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatási bevételek emelkedése áll.

A rendszerintegrációs (RI) és IT bevételek a második negyedévben 30,1 százalékkal 23,2 milliárd forintra csökkentek éves összehasonlításban, ami 2019 első félévében éves összehasonlításban 17,4 százalékos mérséklődést eredményezett. Az eredmény hátterében a magyarországi közszféra számára teljesített megrendelések jelentős csökkenése, köztük az oktatási szféra számára az előző év második negyedévében jelentős mennyiségű személyi számítógép leszállításából származó bevételek hiánya áll.

A közvetlen költségek éves összevetésben 9,3 százalékkal, 68,1 milliárd forintra csökkentek 2019 második negyedévében, míg nagyjából stabilan alakultak 2019 első felében. Az egyéb közvetlen költségek növekedése folytatódott 2019 második negyedévében, az RI/IT szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordítások jelentősen csökkentek, emiatt a második negyedévben éves összehasonlításban költségcsökkenés volt tapasztalható.

Az összekapcsolási díjak nagyjából változatlanul alakultak 5,3 milliárd forintos szinten a negyedévében, mivel a mobilszolgáltatók felé irányuló magasabb kifizetéseket (ami a magasabb hálózaton kívüli mobilforgalmat tükrözi) ellensúlyozták a vezetékes szolgáltatók felé irányuló alacsonyabb kifizetések.

A távközlési adó éves összehasonlításban 3,6 százalékkal 6,4 milliárd forintra csökkent 2019 második negyedévében, mivel az alacsonyabb vezetékes hangalapú használat ellensúlyozta a megemelkedett mobilforgalmat Magyarországon.

A személyi jellegű ráfordítások éves viszonylatban 2,1 százalékkal 19,8 milliárd forintra csökkentek 2019 második negyedévében az alacsonyabb dolgozói létszámnak köszönhetően. 2019 első felében a személyi jellegű ráfordítások 6,6 százalékkal emelkedtek éves összehasonlításban, a magyarországi létszámleépítési programmal kapcsolatban 2019 első negyedévében elkönyvelt 3 milliárd forintos végkielégítési ráfordítások eredményeként, amihez hozzáadódtak a magyarországi szabályozás változásai miatt, a megváltoztatott javadalmazási rendszerrel kapcsolatosan megnövekedett költségek.

Az EBITDA éves összevetésben 13,4 száza, 56,9 milliárd forintra nőtt 2019 második negyedévében, illetve 11,4 százalékkal 103,3 milliárd forintra 2019 első hat hónapjában.

Az adózott eredmény éves összehasonlításban enyhén, 1,5 százalékkal 14,5 milliárd forintra csökkent 2019 második negyedévében, ami az IFRS 16 bevezetéséből származó 0,8 milliárd forintos hatás eredménye. Az adózott eredmény 2019 első felében éves szinten 23,7 százalékkal 18,5 milliárd forintra csökkent.

A nyereségadó a 14,5 százalékkal 3,9 milliárd forintra növekedett az adózás előtti eredmény csupán enyhe növekedése ellenére. A növekedést egyrészt a helyi iparűzési adó mérsékelt emelkedése, másrészt a leányvállalati hatások (jelentős veszteségállomány csökkenés, illetve a fejlesztési tartalék elszámolásának változása) miatti halasztott adó költség növekedése, valamint a Stonebridge, az észak-macedóniai holdingtársaság osztalék kifizetéseihez kapcsolódó magasabb forrásadó okozta.