Nagy volumenű fehér galléros dolgozói sztrájk az 1999-es Boeing-dolgozók munkabeszüntetése óta nem volt az Egyesült Államokban. Mivel a technológiai fejlődést nem követte elég gyorsan az oktatási rendszer, hiány alakult ki szakképzett, informatikai ismeretekkel rendelkező munkavállalókból. Eközben egyre több munkahely jött létre, ami a keresletet növelte, az emberi erőforrás árát tornázta fel.

A Google, a Facebook vagy éppen az Apple kényelmi szolgáltatásokkal próbálta megszerezni a képzett embereket. Irodáikban pingpong-asztalokkal, videójátékokkal, amerikai viszonylatban rekord sok szabadnappal, pezsgőfürdőkkel próbálják megtartani a dolgozókat.

Kapcsolódó

Fejlődni kell, minden áron

Szakszervezetet és érdekképviseletet most azért hoznának létre, mert valójában a jelenlegi helyzet sem jó. Egyrészt olyan kartellszerű megoldásokhoz vezet, minthogy a nagy vállalatok egymással állapodtak meg arról, mik a fizetési plafonok, megállítva ezzel a munkaerő fluktuációját. Másrészt a meglévő állománynak kell kitermelnie a fejlődést, vagyis jóval többet dolgoznak, mintha elegendő ember lenne a rendszerben.

Itt jön képbe az Egyesült Államok legújabb elnöke, a technológiai vállalkozásokkal amúgy sem különösebben szimpatizáló Donald Trump. Aki valószínűleg maga sem sejtette, hogy a muszlim országok állampolgárainak beutazását tiltó rendeletével rátaposott az IT-cégek tyúkszemére.

Az USA történelmi hagyományainak megfelelően az emberi erőforrás hiányát munkaerő-importtal próbálták orvosolni. Bár a szíriai vagy egyiptomi származásúak aránya viszonylag alacsony az IT-szektorban, de maga az elnöki rendelet előrevetítette, hogy idővel Pakisztán vagy Banglades is felkerülhet a listára, ami már komolyabb érvágás lett volna.

Betartatni a hitvallásokat

A gazdasági racionalitás mellett természetesen voltak olyanok is, akik világnézeti okokból nem értettek egyet az Egyesült Államok elnökével. Trump döntéseit sokan kritizálják a Szílicium-völgyben. Sőt, az NBC becslése szerint annyira nem akarták, hogy elnök legyen, hogy a választási kampányban minden Hillary Clintonnak utalt támogatás 97 százaléka a technológiai központból érkezett.

Nemcsak a dolgozók, de az olyan cégek, mint az Intel, az Apple vagy a Facebook is keményen támogatták a végül alulmaradó jelöltet. Épp olyan elvekre hivatkozva, mint a társadalmi felelősségvállalás, a környezetvédelem fontossága, vagy a menekültek jogai. Azonban az Egyesült Államokban is fontos az állam szerepe a gazdaságban, még akkor is, ha a magyarnál jóval kevésbé avatkozik be a piac működésébe.

Trump választási győzelme után - ahogy ez az USA-ban egyébként szokás - több cég vezetője, így az IBM és az ORACLE vezérigazgatója is nyílt levélben gratulált neki. Valamint már a lehetséges együttműködésüket ajánlották. Ginni Rometty, az IBM elnöke viszont rögtön megtapasztalta, hogy mennyire rizikós lesz az együttműködés az elnökkel: Elizabeth Wood, a cég egyik dolgozója azonnal nyílt levélben bírálta felettesét, hogy az az ember, aki a kampányban színesbőrűeket és nőket támadott a kijelentéseivel, felvállalhatatlan egy olyan cégnek, amely büszke a női és külföldi dolgozóira - írta akkor a Washington Post.

Az Ubernek pedig még vesztesége is lett abból, hogy a CEO, Travis Kalanick elfogadott egy tanácsadói felkérést a Trump-adminisztrációnál. Tömegek törölték a közösségi taxis applikációt, sorra jöttek a felmondások - hoz egy másik példát a Quartz.

Szakszervezet az elnök ellen

Az informatikusok ugyanis elkezdték számonkérni a főnökeiken és a munkáltatóikon a világnézeti és politikai állásfoglalásaikat. A spontán felháborodó it-dolgozó tömegekből pedig idővel apróbb sejtek lettek. Most ezek az alulról jövő mozgalmak szakszervezetekbe tömörülhetnek, és a kormány számára ijesztően nagy fegyver van a kezükben: az amerikai gazdaság teljesítménye.

Az Egyesült Államokban csak 2014-ben a GDP 7,1 százalékát termelte ki a szoftver és technológiai szektor, a tavalyi évre ezt már bőven 10 százalék feletti értékre becsülik, de konkrét számok erről egyelőre nem érhetők el. De az it-szektor közvetett hatása a nehéziparban is érezteti hatását, miután egyre fontosabb szerepe van a gépeknek és a robotoknak, amelyeket ki kell fejleszteni és programozni kell.

Most már több szakszervezet is formálódik, például a Tech Solidarity vagy a Tech Against Trump - írja a Quartz. Szinte mind kivétel nélkül olyan hitvallásokat kérnek számon a nagy techcégeken, mint a szabadságjogok tiszteletben tartása, vagy a klímavédelem támogatása. Kérdés azonban, hogy a piacon rivalizáló cégek dolgozói mennyire tudnak összefogni a különböző ügyekben, de az elnök így is borsot törhetnek az orra alá.