Sosem lesz a Mars a Föld „B” verziója

„Az űrkutatók és a jogászok munkája kéz a kézben jár egymással” – mondta Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, amikor megnyitotta a „Holnap határa” konferenciát. 

Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE Világűrjog és Politika Kutatóintézetének intézetvezetője nyitóbeszédében kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben itthon nem foglalkoztak az űrkutatással akadémiai szinten, ezért hiánypótló az NKE tavaly indult intézete.

A Közszolgálati Egyetem egyébként része a 17 egyetemet tömörítő UniSpace programnak is, amelynek koordinációs feladatait is ők látják el.

Az emberes marsi expedíciók lehetőségei és korlátai

Először expedíciót kell végrehajtani – elsősorban kutatás miatt –, és csak azután beszélhetünk kolonizációról, tehát arról, hogy ott is lehessen maradni – mondta előadásában Kereszturi Ákos, a CSFK tudományos főmunkatársa.

– tette hozzá.

A Marsra jelenleg kétféleképpen lehet eljutni, a két mód azonban nemcsak az útirányban különbözik, hanem abban is, hogy

• az egyik esetben csak néhány hetet tölthet ott az ember,
• míg a másiknál több mint egy évet kell maradni.

A kiépített bázisokon a már korábban felküldött robotok várják az űrhajót.

Azonban rengeteg kihívással is szembe kell nézni az űr „elfoglalásával” kapcsolatban:

• nagyon erős az UV- és részecskesugárzás a Marson;
• nehéz biztosítani az életfenntartás igényeit: energia, oxigén, ivóvíz;
• a levegő, víz és táplálék esetén biztosítani kell a recirkulációt is;
• egészségügyi kihívások is felmerülnek például a balesetek és műtétek kapcsán;
• nehézséget okozhat a szétesett bioritmus is, amelynek többek között oka, hogy a Marson egy nap nem 24 órából, hanem 24 óra plusz 38 percből áll;
• pszichológiai kihívások is szóba jöhetnek, mint például a bezártság vagy a Földdel való kapcsolat hiánya.

A kutató szerint a meglévő technológia nem elég, az újabbak pedig „óriási befektetést igényelnek”, ráadásul drága, nehéz és nemzetközi együttműködésre is szükség van a megvalósításhoz.

– emelte ki Kereszturi Ákos, aki szerint azok az országok, amelyek választási ciklusokban gondolkodnak nem fognak tudni eljutni a Marsra.

A tudományos lehetőségek is kihívások lehetnek:

• Hogyan működik a Föld?
• Hogyan keletkezik az élet?

– véli a Kutatóközpont főmunkatársa.

Pál Bernadett, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa előadásában már arról beszélt, hogy a Mars a leginkább élhető bolygó élettani szempontból.

A fejlődés iránya

Bár az utazás nagyon sok ideig tartana jelenleg, a kommunikáció annál gyorsabb lehetne, ugyanis egy üzenet rádióhullámokon keresztül fénysebességgel odaérne – ez 11 perc 10 másodpercet jelent – mondta Szabó O. Norton, a CSFK demonstrátora.

Az első sikeres űrhajós landolás 15 évvel az első próbálkozás után volt 1975-ben – ezt az előadó „marsi átoknak” nevezte.

Az idő hossza nagy akadály lehet az űrkutatásban, ezért ebben az irányban kell folytatni a fejlődést. A Hohmann-pálya helyett egy közvetlenebb utat lesz érdemes választani, amire azonban a jelenlegi hajtóművek egyike sem képes – emelte ki.

Jogi akadályok a világűr meghódításában

Az éterre is vonatkoznak jogi előírások. Elsősorban a nemzetközi jog szabályozza – mondta Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE Világűrjog és Politika Kutatóintézetének intézetvezetője.

Az első világűrszerződést 1967-ben hozták. Azóta egyébként három további szabályt adtak ki.

– tette hozzá Bartóki-Gönczy Balázs.

Az intézetvezető kiemelte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, Luxemburgban, az Egyesült Arab Emírségekben és Japánban űrbányászati szerződéseket is alkottak.

Nemzetközi szinten különböző megállapodások vannak, többek között a Hold-Egyezmény és az ARTEMIS, illetve az ENSZ Világűrbizottságának állásfoglalása is fontos tényező lehet a világűr meghódításában.