A kancellár kiemelte, hogy új világtörténelmi korszak bontakozik ki, amelyet a CeBIT idei díszvendég országában, Japánban az "5.0-ás társadalom" korának neveznek. Az embereket el kell vinni, be kell vezetni ebbe az új korszakba, de erre a politika egyedül nem képes, szüksége van a digitális technológiákat szolgáltató vállalatok segítségére, a többi között az oktatás új formáinak kialakításában, az "iskola digitalizációjában" - idézi Merkelt az MTI.
Az államnak nagyon offenzív módon hozzá kell látnia a digitalizáció folyamatának előmozdításához, meg kell mutatnia az embereknek, hogy milyen többletértéket jelent az új korszak beköszönte. Így egyebek mellett fejleszteni kell a digitális közigazgatást és gondoskodnia kell az új technológiák nemzetközileg elfogadott szabványainak kidolgozásáról.
Angela Merkel hitet tett a protekcionista akadályok nélküli szabadkereskedelem mellett. "A dolgok hálózatosodásának korában társadalmainkat is össze akarjuk kapcsolni és méltányos együttműködésre törekszünk, ennek eszköze pedig a szabadkereskedelem."
Németország az Európai Unióval együtt a Japánnal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény motorjának szerepét kívánja betölteni. "Szabad és nyitott piacokat akarunk, és természetesen méltányos kereskedelmet akarunk, de akadályokat nem akarunk építeni" - tette hozzá a kancellár.
Japán és Németország jövőjét is "három dolog határozza meg: az innováció, az innováció és az innováció" - mondta Abe Sindzó japán kormányfő. Az innováció révén népességcsökkenés mellett is biztosítani lehet a stabil növekedést és fejlődést, és Japánnak az a szándéka, hogy a világ országai közül elsőként ezt bebizonyítsa. A jövő kérdéseire és problémáira a válasz az innováció, az újítás. A japánok meggyőződése szerint minél nagyobb a feladat, annál több innovációra van szükség. Éppen ezért Japán nem fél a mesterséges intelligenciától és attól sem, hogy a robotok és gépek feleslegessé tehetik az embert - mondta Abe Sindzó.
Japán Németországgal együtt akarja formálni az új világtörténelmi korszak viszonyait, a közös értékekre támaszkodva, ezért Japán az EU-val kötendő szabadkereskedelmi egyezmény ügyének előmozdítását javasolja - tette hozzá Abe Sindzó.
Japán a demokráciának és "a nyitott, szabad, és szabályokra alapuló rendszernek" köszönheti sikerét, védeni és erősíteni akarja ezt a rendszert és "a szabad, méltányos világot", és azt ajánlja Németországnak, hogy dolgozzanak közösen a rendszer ellenálló képességének erősítésén.
A CeBIT-en 70 országból mintegy 3000 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait. A startup vállalkozások aránya történelmi csúcsra emelkedik, a 35 országból összegyűlő 350 fiatal vállalatnak egy külön csarnokot is biztosítottak, további bő 200 startup cég pedig más helyszíneken mutatkozik be. A kiállítás hétfőn nyitja meg kapuit és péntekig tart, a szervezők 200 ezer szakmai látogatóra számítanak.
Japán a CeBIT történetének legnagyobb - több mint hétezer négyzetméteres - nemzeti standjával és 118 kiállító céggel mutatkozik be díszvendégként. A kiállítók csaknem fele informatikai innovációval foglalkozó új, feltörekvő vállalkozás, startup cég.
Magyarország minden eddiginél nagyobb és látványosabb, 400 négyzetméteres alapterületű pavilont állít, bemutatja a magyar innovatív cégek teljesítményének eredményeit. A kiemelt kormányzati figyelmet jelzi a magyar pavilonhoz csatlakozó diplomáciai delegáció is, tagjai között lesz Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára, és Lepsényi István a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára.