A petíciót olyan híres emberek támogatják, mint Elon Musk, a SpaceX, a Tesla és Twitter vezérigazgatója, Steven Wozniak, az Apple társalapítója és Yuval Noah Harari történész, író, professzor.
Musk talán a legkevésbé meglepő aláírója ennek a nyílt levélnek, tekintve, hogy évek óta beszél a mesterséges intelligencia biztonságáról és az utóbbi időben kifejezetten az OpenAI-t vette célba.
Az sem váratlan, fejlemény, hogy Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója nem volt az aláírók között. Ahogy Sundar Pichai és Satya Nadella, az Alphabet valamint a Microsoft vezérigazgatói sem –olvasható a Reuters cikkében.
A Future of Life non-profit kutatóintézet beadványában azt írja, hatékony mesterséges intelligencia rendszereket csak abban az esetben lehetne kifejleszteni, ha mindenki biztos lehet benne, hogy a hatásaik pozitívak, a kockázatok pedig kezelhetők lesznek.
Olyan csöppet sem mellékes kérdéseket feszegetnek, mint hogy:
- Hagyjuk-e, hogy a gépek propagandával és valótlansággal árasszák el információs csatornáinkat?
- Automatizálnunk kell-e az összes munkát, beleértve a produktívakat is?
- Ki kell-e fejlesztenünk olyan nem emberi elméket, amelyek idővel túlléphetnek rajtunk, és elavulttá, helyettesíthetővé tesznek bennünket?
- Kockáztassunk, hogy elveszítjük az irányítást civilizációnk felett?
Lepipálja a kezdő programozókat a mesterséges intelligencia
Villámsebesen kezd mindent áthatni a mesterséges intelligencia, amiből természetesen a szoftverfejlesztés sem maradhat ki. Messze van még az az idő, amikor a régi szoftver írja majd az újat, de a fejlesztés hosszú folyamatának szinte minden lépésébe kisebb-nagyobb mértékben be lehet vonni a gépi értelmet. Bővebben>>>Az OpenAI legutóbbi nyilatkozata leszögezi, hogy „egy bizonyos ponton fontos lehet független vizsgálatot kezdeményezni a rendszerek betanításának megkezdése előtt”.
Nos, a kutatók szerint ennek pont elérkezett az ideje.
A levél aláírói, akik közül néhányan a mesterséges intelligencia szakértői, azt mondják, hogy a leállásnak, amelyet kérnek, „nyilvánosnak és ellenőrizhetőnek kell lennie, és minden kulcsfontosságú szereplőre ki kell terjednie”.
Ha az említett fél éves szünetet nem lehet gyorsan életbe léptetni,
a kormányoknak közbe kell lépniük és moratóriumot kell bevezetniük
– folytatódik a levél.
Persze ismerve a technológia rohamléptekben menetelő fejlődését, egy leállás több szempontból is problémás lehet: míg ugyanis egyes országok felfüggesztik a kísérletezéseiket, más országok – mondjuk Kína – irdatlan versenyelőnyhöz jutna.
A követelést eddig több mint ezeregyszázan írták alá.