A korábban megjelent tudósításokat kiegészíti az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (U.S. Securities and Exchange Commission - SEC) most nyilvánosságra hozott jelentése, amelyből kiderül, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet (OFI) is érintettek a Microsoft (MS) magyarországi vesztegetési ügyében. Az amerikai céget csak az itteni korrupciógyanús ügyletei miatt büntették meg júliusban 8,75 millió dollárra (2,6 milliárd forintra) abban a megállapodásban, amelyet a hatóságokkal kötöttek, vállalva, hogy globálisan megváltoztatják a közigazgatási szoftverértékesítési eljárásukat.

A SEC július 22-i keltezésű jelentésében - amely a világcég ellen indított közigazgatási eljárás által feltárt súlyos szabálytalanságokat veszi sorra - a szaúd-arábiai, thaiföldi és török vesztegetési ügyek mellett részletesen leírja a problémás hazai eljárásokat, sok esetben egyértelműen utalva arra, kik voltak az érintett szereplők.

Kapcsolódó

A tőzsdefelügyelet vizsgálati összefoglalójából pedig az derül ki, hogy a MS hazai "vesztegetési periódusa" 2013-tól 2015-ig tartott és ebben a redmondi anyacég magyar leányvállalata valamint az itteni disztribútorcégek vettek részt. Utóbbiakat nem nevesítik, de az korábbról sejthető, hogy a Racionet Zrt., az Euro-One Zrt. és az időközben már a 4iG Zrt. által felvásárolt Humansoft Kft. voltak az érintettek, amelyek erősen kötődnek kormányközeli üzletemberekhez. Onnan vélelmezhető, hogy 2017 végén partnerei közül ezekkel bontott szerződést a Microsoft a partnerei közül.

Ha kellett, odaszóltak

A korrupciós mechanizmus alapja az volt, hogy a magyar partnercégek a hazai képviseleten keresztül a Microsoft ír leányvállalatától vásárolták a szoftverlicenceket a nagy magyar megrendelőkre való tekintettel jelentős árengedménnyel. Ezt az engedményt - amely több millió eurót tett ki - azonban nem érvényesítették az állami megrendelők esetében, vagyis ezek a "teljes árat" fizették ki/utalták át a MS disztribútoroknak. Ezek "értelemszerűen" a csökkentett összeget utalták el, a "maradékot" eltüntették.

Utóbbi a legérdekesebb kérdése az ügynek, ugyanis vélhetően ezeket az állami és az érintett társaságok döntéshozói osztották el egymás között. A SEC vizsgálata alapján három forgatókönyv szerint osztották el a milliárdos értékű magyar közigazgatási közbeszerzéseket.

Az első példa, amelyet bemutatnak a - részben pont az ilyen csalási ügyeket is vizsgáló - Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál lezajlott beszerzési eljárás. Erről korábban a Napi.hu részletesen is beszámolt, de akkor nem hivatalos, hanem a magyar Microsoftnál és az államigazgatásban dolgozó források beszámolói, valamint a közbeszerzési dokumentumok alapján. Már tavaly tavasszal is - a Microsoft-botrány kiderülésekor - úgy értesültünk, hogy ez volt az első gyanús ügy, amely miatt a Microsoft anyavállalata még az amerikai hatóságok, így az Igazságügyi Minisztérium (Department of Justice - DoJ), valamint a SEC bevonása előtt saját belső vizsgálatot kezdett (ez a cég zsargonjában úgynevezett megfelelőségi, vagy complience ellenőrzés).

A most nyilvánosságra hozott jelentés viszont azt is feltárja, hogy a Microsoft Magyarország érintett dolgozói és vezetői, a közigazgatási hivatalnokok és a disztribútorok emberei hogyan döntötték el előre a közbeszerzések értékeit és időpontjait. A NAV-nál 2014. február 10-én írtak ki közbeszerzési pályázatot különböző szoftverlicencekre. Többek között 8820 darab Office Standard 2013 és 2275 darab Office Pro Plus 2013 csomagra, valamint 15 250 darab WindowsPro SNGL szoftverre.

A MS Hungary alkalmazottai a központtól, azaz a MS Business Desktől már ezt megelőzően kértek a hagyományos kedvezményeken felül egy 27,85 százalékos árengedmény jóváhagyását. Ezt a Microsoft azzal a feltétellel engedélyezte, hogy az üzlet március 31-ig, vagyis a cég pénzügyi évének harmadik negyedéves zárása előtt befejeződik. Viszont Magyarországon történt egy kis bonyodalom: a NAV közbeszerzési eljárását váratlanul lefújták.

Ekkor a MS Hungary vezérigazgatója emailt írt az egyik disztribútorcég tulajdonos-vezérigazgatójának, amelyben leírja, hogy számukra a NAV-szerződés nagyon fontos és ezért kéri, hogy ha van ráhatása az ügyre, akkor aktivizálja magát. A vezérigazgató válasza így szólt: "rajta vagyok!".

Két nappal később, március 17-én az egyik Microsoft-alkalmazott értesítette a cég első emberét, hogy lépjen kapcsolatba a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, hogy a tendert újra kiírják, és hogy ez lezáruljon a március 31-i határidő előtt. Három nappal később ugyanez a magyar MS-alkalmazott levélben értesítette a cég vezetőjét arról, hogy kedvező döntés megszületett. Ennek megfelelően a NAV március 25-én ismét megjelentette a közbeszerzési pályázatot.

Az ügy külön pikantériája az, hogy az ír MS központ nem annak a disztribútornak adta el a szoftverlicenceket, amelyik a tendert megnyerte, hanem egy másiknak. Végül mégis a tendernyertes cég adta el a licenceket a NAV-nak - "természetesen" árengedmények nélkül. Az így keletkezett 1,06 millió eurós (2014 márciusi átlagos euróárfolyamon 339,5 millió forintos) árkülönbözet egy részét a közbeszerzési eljárás újbóli kiírásában "segédkező" állami alkalmazottak kapták - legalábbis a SEC szerint.

Nyomoz már az OLAF is

A NAV elnöke ekkor a kitiltási botránykor híressé vált Vida Ildikó volt, - akit tavalyi cikkünk készítésekor megkerestünk, de nem kívánt reagálni -, az informatikai beszerzésekért pedig Tiborcz Péter felelt. Utóbbi később egy informatikai céghez lépett tovább, amelyet testvérével, Istvánnal együtt vásároltak fel, a szintén it-vonalon mozgó HCS Experts-ügyvezetésében tűnt fel.

Ahogy azt korábban megírtuk, az adóhatóság beszerzését egy hat cégből álló konzorcium nyerte, melynek vezetője a Racionet volt. Érdekesség, hogy a társaság vezérigazgató-helyettese, Domokos István képviselte a Storm Holding Vagyonkezelő Zrt.-t. és a Kárpát-medencei Informatikai Klaszter Kft.-t is, mely akkor még nem, csak később lett a Racionet leánya. A bruttó 1,82 milliárd forintnyi beszerzést a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által kiírt központi, nettó 46 milliárd forint értékű 2013-as keretmegállapodásának terhére kötötték.

A múlt héten kiderült, hogy a Microsoft körüli korrupciós botrányt az OLAF is vizsgálja, Jávor Benedek - akkor még EP-képviselőként - tavaly novemberben tett bejelentése nyomán. Bár az eljárás tényét megerősített az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF), de arról részleteket nem közölt. Viszont az adóhatóság beszerzését vélhetően ellenőrizni fogják majd, mivel az uniós EKOP-programból finanszírozták. Érdekesség, hogy A 2012. augusztus 22-én aláírt támogatási szerződés eredetileg bruttó 1,99 milliárd forintról szólt, de a 2026/2013-as (XII. 29.) kormányhatározat a projekt szakmai tartalmának bővítésével lehetővé tette a támogatási összeg 5 milliárd forintra történő módosítását.

A rendőrség is kamu kedvezményt kapott

Tavaly még egy ügyet mutatott be a Napi.hu részletesen, ez pedig az Országos Rendőr-főkapitányság beszerzése volt. A SEC jelentése ezt is - második példaként - állatorvosi lóként említi.

A Belügyminisztérium 2014. szeptember 1-én indított egy közbeszerzési eljárást szoftverlicencek vásárlására. A zárás időpontja 2014. szeptember 15. volt. Viszont a MS Hungary ezt megelőzően, már februárban tisztában volt azzal, hogy mennyi pénz áll rendelkezésére. A MS magyarországi munkatársai 28,3 százalékos árengedmény adására kértek és kaptak engedélyt.

Az engedmény biztosításának indoklásaként a NAV esetében alkalmazott mondatok működtek ekkor is: kiélezett verseny, árérzékenység, új megrendelések lehetősége is szóba jöhet. A MS Business Desk összesen végül 31,53 százalékos engedményt hagyott jóvá az árban - persze úgy, hogy a negyedéves zárás, azaz június 30. előtt megvalósuljon az ügylet.

Június 27-én a disztribútor 2,2 millió euróért megvette a licenceket a MS írországi leányától, majd szeptember 1-én az ORFK kiírta a közbeszerzési eljárást. A fixáltak szerint pedig meg is nyerte a Microsoft a termékeivel. Végül itt is egy szerződött magyar partner vette meg a licenceket, de nem az ORFK-nak adta el kedvezményes áron, hanem tovább játszotta egy meg nem nevezett harmadik félnek, aki aztán kedvezmények nélkül adta el azokat a rendőrségnek. (Korábbi cikkünkben utánajárva, ez a szerződés összesen 1,16 milliárd forintot tett ki.)

Rejtélyes harmadik szereplő

A MS semmilyen magyarázatot nem adott arra, hogy miért ez a cég szállította a licenceket és milyen szolgáltatást nyújtott ezen felül - feltéve, hogy képes volt bármilyen szolgáltatásra. A központtól kapott árkedvezmény "lenyelésével" itt a nyereség 1,56 millió eurót tett ki. A SEC feltételezése szerint ennek egy része itt is kenőpénzek forrása lehetett.

Itt a lebonyolító - legalábbis, aki a végfelhasználónak eladta a kulcsokat - a Humansoft Kft. volt, amely akkori megkeresésünkre azt közölte, hogy a cég akkor még nem volt LAR-partner (a Microsoftnál a nagyvállalatokat és közigazgatást kiszolgáló alvállalkozókat így hívják - a szerk.). "A nevezett szoftvereket egy hivatalos LAR-partnertől vette. A Humansoft Kft. nem tudhatja mekkora volt a kedvezmény" - közölték a Napi.hu-val egy éve, majd a cikk megjelenése után annyit pontosítottak, hogy a szerződésben szereplő szoftvereket egy hivatalos partnertől szerezte be. A "megrendelő részére a szoftvereket nettó 1,16 milliárd forintért értékesítette, amely 11,9 százalékos árrést tartalmazott. A Humansoft Kft.-nek nincs információja arról, hogy a szerződéskötés időpontjában mekkora volt a Microsoft kedvezményes kormányzati listaára" - tájékoztatták lapunkat az ügyletről.

Eddig nem hallott állami szereplő is érintett

A SEC által hozott harmadik példa szerint 3,5 millió eurós nyerészkedés lehetett az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet (OFI) 2014-2015-ben négy ütemben letudott beszerzésein. A projekt részeként a MS magyar cége egy alvállalkozót bízott meg a feladattal. De érdekes módon a szolgáltatásokat nyújtó magánszemély az OFI alkalmazottja volt. A SEC jelentésében aláhúzza, hogy a MS nem vizsgálta azt, hogy ki volt az alvállalkozó vagy, hogy ez az illető magánszemély kormányzati alkalmazásban állt-e.

A dokumentumok arra is rávilágítottak, hogy ez a személy a teljesítési igazolások szerint nem a saját nevén szerepelt a kimutatásokban - ráadásul a MS alkalmazottai erre a különös részletre sem kérdeztek rá sohasem.

Valami viszont kimaradt a SEC-nél

Július 22-én az amerikai Igazságügyi Minisztérium is közzétette jelentését, melyben két állami szervezet beszerzését hozta fel példának. Bár a megrendelőt nem nevezték meg, ebből az egyik a fent már ismertetett ORFK-szerződés lehet az időpontok és a körülmények alapján.

A másik viszont a NISZ Zrt. 5 millió forintnál nagyobb szerződéseinek listája lehet, amely Hadházy Ákos független parlamenti képviselő beszámolója alapján egyértelműen beazonosítható az amerikai jelentés alapján. A Belügyminisztérium cége viszont az Átlátszónak úgy reagált, hogy:

A Microsoft-vizsgálattal kapcsolatban nem érkezett megkeresés a NISZ Zrt-hez. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő állításával ellentétben szabályos, típusa szerint központosított közbeszerzés keretében, verseny újraindításos eljárás lefolytatását követően, a legkedvezőbb árat biztosító céggel kötött szerződést 2013. júliusában, az akkor még az NFM felügyelete alá tartozó NISZ Zrt.