A klímaváltozás régiónkban legnagyobb valószínűséggel a hőmérséklet emelkedését hozza magával, de a szélsőséges időjárási eseményekre is fel kell készülni. Nem túl gyakran, de rövid és extrém hideg periódusokra is számíthatunk.

Ezen események monitoringjára nem lenne kifizetődő egy drága, állandó megfigyelőállomás-hálózat kialakítása, a hagyományos emberi megfigyelés pedig szinte lehetetlen a legtöbb folyószakaszon. A földmegfigyelés azonban ebben az esetben is hatékony megoldásnak bizonyulhat, hiszen változatos technológiákat alkalmazva gyűjt adatokat a Föld felszínéről. Különösen igaz ez a műholdfelvételek esetében, amelyek segítségével nagy területekről, nagy térbeli és időbeli részletességgel gyűjthetők információk - derül ki a Szegedi Tudományegyetem közleményéből.

Kapcsolódó

„Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felkérésére 2017-ben kezdtük el a Dunán kialakuló jégborítás műholdkép alapú monitoringjának lehetőségeit vizsgálni. Nemcsak a látható, közeli és közepes infravörös tartományokban nyert információkkal, de termális és radar adatokkal is dolgozunk. Ezek felhasználásával azonosíthatók a területhasználatban vagy a vegetációban bekövetkező változások, vagy akár az árvizek kiterjedése is” – vázolta fel a vizsgálatok hátterét Dr. habil. Van Leeuwen Boudewijn, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék egyetemi adjunktusa, a kutatás vezetője.

A műholdak átlagosan 2-3 naponta térképezik fel a Föld felszínét, így hazánkat is. A jéggel borított felszínről erősebb a visszavert jel, mint a be nem fagyott vízről, így pár előfeldolgozási lépést, zajszűrést követően a jég és vízfelületek egymástól elkülöníthetők a képeken. Ezután 100 méteres folyószakaszokra összegezve térképezik a jégborítás arányát. Ezek a térképek segítik az adott folyószakasz kezelőit a döntéshozásban, kijelölve a problémás részeket.

A jégborítás fokozódása előre jelzi a torlaszok kialakulását az ismert kritikus pontokon. Ezeken a helyeken az OVF további megfigyeléseket végezhet, vagy például jégtörő hajókat vethet be a jégtorlaszok felszámolása érdekében.

A 2017-ben a Duna jég-monitoringjára létrehozott algoritmust és munkafolyamatot rendszeresen fejlesztik. Most például a Tiszán is elvégezték a számításokat, illetve a radarfelvételek mellett nagyfelbontású multispektrális műholdképeket is bevonnak a feldolgozásba. Bár ezek a felhős részeken nem használhatók, a látható és közeli infravörös tartományok információtartalma tovább pontosíthatja a jégborítás lehatárolását. A projekt megvalósításába az SZTE hallgatóit is bevonták, ők készítették el például a folyó pontos térképét, ami elengedhetetlen volt a jégborítási arányok számításához - derül ki a Szegedi Tudományegyetem közleményéből.