Magyarországon 2014. július 1-je óta a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő Nemzeti Mobilfizetési Zrt. működteti a nemzeti mobilfizetési rendszert, amely rendszer használata kötelező a közterületi parkolási, a közúthasználati és a személyszállítási díj, valamint az állami szervezetek által nyújtott egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó díj mobilfizetésnél. E szolgáltatások nyújtói főszabály szerint kötelesek a nemzeti mobilfizetési rendszeren keresztül biztosítani az ügyfelek e szolgáltatásokhoz történő hozzáférését.

A mobilfizetési rendszer lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy valamely szolgáltatást helyhez nem kötött módon, távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével elért elektronikus értékesítő rendszeren keresztül vásároljon meg.

Kapcsolódó

Az Európai Bizottság korábban azt állapította meg, hogy a Magyarország által elfogadott nemzeti mobilfizetési rendszer jogellenes állami monopóliumnak minősül, és így sérti a szolgáltatásokról szóló irányelv rendelkezéseit, továbbá sérti a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított az Európai Bíróság előtt Budapesttel szemben.

A magyar érvelés szerint ha a nemzeti mobilfizetési rendszer keretében nyújtott szolgáltatások az irányelv hatálya alá tartoznak, azok általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősülnek, ahol az irányelv alkalmazása korlátozásoknak van alávetve.

A nemzeti mobilfizetési rendszernek magyar állami irányítás alatt álló vállalkozás által történő kizárólagos üzemeltetése ellentétes az uniós joggal - mondta ki az Európai Bíróság mai ítéletében.

A bíróság úgy találta, hogy az irányelv alkalmazandó azon nemzeti intézkedésekre, amelyek révén kialakították ezt az állami monopóliumot. Emellett a magyar nemzeti mobilfizetési rendszer nem tesz eleget az arányosság feltételének. Ugyanis Magyarország önmaga is elismerte, hogy léteznek a vitatott intézkedéseknél kevésbé kényszerítő és a letelepedés szabadságát kevésbé korlátozó intézkedések, az e tagállam által kitűzött - többek között a fogyasztóknak a mobilfizetési piac működésének javítása révén történő védelemére irányuló - célok elérése érdekében. Az Európai Bíróság szerint például a versenyre nyitott eljáráson alapuló koncessziós rendszer lehetne egy ilyen kevésbé korlátozó intézkedés.

Így végül, mivel Magyarország nem bizonyította, hogy az előbb említett feltételek alkalmazása meghiúsíthatja a vitatott intézkedések által kitűzött célok megvalósítását, a bíróság megállapította, hogy ezen intézkedések összeegyeztethetetlenek az irányelvnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel. Emellett azt is kimondta, hogy a vitatott intézkedések a szolgáltatásnyújtás szabadsága elve aránytalan korlátozásának minősülnek.