Problematikus, növekvő piaci súlya miatt egyre fontosabb jelenséggé vált, és válhat az NFT-piac, amitől támogatói eddig is alapvető gazdaságfilozófia váltást reméltek, míg ellenzői szerint nagyjából csak ugyanaz vár erre a piacra is, ami most a bitcoin esetében történik. Ez vérmérséklettől függően minősíthető egy összeomlásra ítélt papírvárnak, vagy egyenesen egy túlságosan nagyra nőtt csalási hullámnak, amiben sok óvatlan, gyorsan meggazdagodni vágyó kisbefektető fogja csúnyán megégetni magát.

Az NFT-k által a vevők, befektetők tulajdonjogot szerezhetnek valamilyen virtuális művészeti alkotásban, ami lehet egy digitális festmény, vagy egy virtuális világban létező ingatlan. Miután ez egy új, lényegében szabályozatlan piac, a magas megtérülési ígéretek miatt rövid időn belül rendkívüli érdeklődésre tett szert a szegmens.

A non-fungible token, magyarul nem felcserélhető token, az NFT, mint rövidítés így is működik – így minősítette a jelenséget korábban a Napi.hu podcast adásában David Taylor, a Limitless társalapítója.

Ő és mások is a fundamentális a tulajdonjog átalakulását várják attól, hogy bármilyen piacképes, virtuális terméket, műtárgyat, blokklánc-alapon, transzparensen lehet kereskedni. A cinikus interpretációban ez csak egy-egy cicás gif eladása indokolatlanul sok pénzért, aminek értékét a vevő, pláne ha befektetési céllal vette, már egyből teljesen elbukta.

Viszont az is kétségtelen, hogy egy minden szegmens által figyelt jelenségről van szó, és az NFT már többféleképpen helyet kapott a fősodorban. Itthon is kaptak az úszó világbajnokság bajnokai egyedi digitális jutalmat is a világcsúccsal járó győzelem mellé, és egy hazai étteremlánc is meglátta ezen a téren a piaci lehetőséget, a piacteret feltérképezni igyekvő nemzetközi multivállalatokról nem is beszélve.

Komolyan rontja ugyanakkor a fejlődőben lévő szegmens reputációját, hogy számos bűncselekmény is történik a piactéren. Az Atlas VPN internetes biztonsági cég gyűjtése alapján az idei első félévben 45 bűnesetet regisztáltak, amiben a kiberbűnözők 84,6 millió dolláros kárt okoztak az NFT-kereskedelemben.

A piac értéke mindennel együtt kétségtelenül jelentős. A Verified Market Research piackutató cég szerint a szektor már most 11,3 milliárd dolláros értékkel bír, ami 2030-ra egészen 231 milliárd dollárra duzzadhat.

Eredetiség, egyediség

Az NFT-k kapcsán rendre felmerül, hogy ezek általában vitatható értékű alkotások, mert könnyen reprodukálhatók, így nem értelmezhető egy gif esetében ugyanaz a művészeti és egyben piaci érték, ami egy műkincsnek számító festménynél vagy szobornál.

Viszont ha a történelmi példákból indulunk ki, ez korábban sem volt másként. Rubens hivatalosan annyi képet dobott piacra, amit fizikai képtelenség előállítani egyetlen embernek. El Greco pedig ismert volt arról, hogy tanoncaival készíttette műveinek reprodukcióit, az egyes másolatok árazása pedig azon múlt, hogy a mester hozzányúlt-e és mennyire az adott darabhoz.

A Citibank tavasszal tartott konferenciáján a műértő megszólalók úgy nyilatkoztak, hogy az NFT-k térnyerése nyomán átalakul a piac, nem évszázadok, hanem lehet, hogy napok alatt változik meg drasztikusan egy kereskedett alkotás értéke. Továbbá lehet, hogy a műkincspiacnak épphogy jót tenne az a transzparencia, amit a blokklánc alapú kerekedés biztosítana, és erre a váltásra aktívan készül is a műkincskereskedelem.

A hagyományos műkincspiacnak is csak a töredéke látszik az aukciókon keresztül, sokkal nagyobb forgalom történik privát ügyletek által. És ahogy valaki legfeljebb a telefonján nézegeti a macskás gifet, és nem egy műteremben, ha valakinek megvan Michelangelo gyerekkori koponyája, vagy a birtokában van egy hagyományos módon több millió dollárra becsült festmény, azt se feltétlenül a nappalijában nézegeti, hanem kincsképzési célzattal egy széfben tartja.

Ha ez a logika elfogadható, akkor egy virtuális műkincs érdemben nem tér el fizikaitól, nincs újdonság, csak a módszer változik.

Tulajdonjogi buktató

Ellenben ha a jogot nézzük, akkor sok tesztet nem tud átvinni egy NFT kereskedése. A lapunk által itthon kérdezett jogi szakértő, és globálisan mások is vitatják a virtuális műtárgyak piacának jogszerűségét.

Mint azt Devin Stone, a szélesebb érdeklődést kiváltó ügyek közérthető jogi értelmezésére specializálódott LegalEagle Youtube-csatornáján kifejti, egy NFT-ügylet eleve jó eséllyel nem felel meg az amerikai jognak. Mivel nincs tényleges tárgyi átruházás, és az adott képnek a forráskódja elérhető, reprodukálható, nem valósul meg az a tulajdonjogi tranzakció, ami jogilag elfogadható lenne.

Hasonló aggodalmakat fogalmaz meg a World Economic Forum. Hiába történik transzparensen, a blokkláncban megmásíthatatlanul regisztráltan az ügylet, ez más cégek csatornáin, tőzsdéin keresztül történik. Ha úgy alakul, ettől a csatornától el lehet zárni a vevőt, és nem fog tudni hozzájutni az általa megvett virtuális vagyontárgyhoz, vagyis nem biztosított a tranzakcióval járó átruházása a tulajdonjognak.

Ebben szektorban egyelőre még nincs szó szabályozó szigorról. Az EU legutóbbi állásfoglalása szerint a kriptovalutákkal ellentétben az NFT-k egyediek és rögzített áron értékesíthetők. Teret hagyott azonban annak, hogy később a kriptoeszközök piacainak szabályrendszere (Markets in Crypto Assets, MiCA)  értelmében kriptoeszközként vagy pénzügyi eszközként átminősítsék őket.