Aki aktivitásmérőt vagy okosórát vesz, használatba vétele után az első lelkesedést követően minden bizonnyal felteszi magának a kérdést, hogy oké, oké, de mennyire lehet megbízni az ilyen szerkezetek pontos adatszolgáltatásában.

Egyéni élettani különbségek

Minden embernek eltérőek a fiziológia adottságai. A különböző testalkat, fittségi szint, egészségi állapot mind-mind befolyásolhatja, hogy a szervezet miként reagál a testmozgásra és egyéb tevékenységekre. Ám mivel a legtöbb ilyen csuklón viselhető eszközt az általános népességi adatok alapján tervezték, ezek nem mindig veszik figyelembe az egyéni különbségeket, ami eltérésekhez vezethet a mérőszámokban, különösen az átlagostól eltérő testalkatú, fittségű emberek esetében – írja a makeuseof.com

Megfelelő módon kell hordani

Az okosóra viselésének módja is befolyásolhatja a pontosságát. A legtöbb okosóra-gyártó azt javasolja, hogy a készüléket szorosan a csuklón, közvetlenül a csuklócsont felett csatoljuk fel, ám még az olyan tényezők, mint a csukló mérete, alakja, sőt, még a kar tartása, mozgatása is befolyásolhatja a mérési eredményeket.

Az érzékelés korlátai

Az érzékelő technológia korlátai is jelentős szerepet játszanak a mérési pontosságban. Mert igaz ugyan, hogy a hordozható eszközökben található érzékelők nagy fejlődésen mentek keresztül, de még mindig vannak hiányosságaik. Egyes eszközök fejlettebb érzékelőket használhatnak, amik képesek mérni a test izomzatának, zsírjának, és vízháztartásának mennyiségét, más kütyükbe viszont kevésbé kifinomult technológiát szerelhetnek, ilyenek a kedvező árú fitneszkövető karkötők, okosórák. Tehát az érzékelők típusa és minősége nagyban befolyásolja az összegyűjtött adatok pontosságát.

A pulzusszám-mérés pontossága

A pulzusszám mérését tekintve a mellkasi szíjpántos pulzusmérők a legpontosabbak, mivel a szív elektromos jeleit veszik figyelembe a percenkénti dobbanások mérésére. A hagyományos okosórák azonban ezzel szemben optikai pulzusszám-érzékelőket használnak, amelyek a bőrön keresztül történő véráramlás változásait mérik.

Míg az okosórák viszonylag pontos pulzusmérést biztosítanak egyenletes tempójú gyakorlatok esetén, a nagy intenzitású vagy rendszertelen tevékenységek alkalmával az olyan tényezők, mint a kar mozgása vagy az izzadás nehézségeket jelentenek a mérési pontosságban.

A Journal of Personalized Medicine című folyóiratban közzétett kutatás a csuklón hordott eszközök pontosságát mérte, és arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb csuklón hordott eszköz laboratóriumi körülmények közt pontosan méri a pulzusszámot. Igen ám, csakhogy a Harvard Egyetem kutatói szerint a pontosság valójában a tevékenységtől függ:

  • gyaloglás közben például az okosórák és a csuklóra szerelt eszközök hajlamosak voltak a valósnál magasabb pulzusszámot jelenteni,
  • gépelés közben pedig az eszközök a valósnál alacsonyabb pulzusszámot jeleztek.

A Journal of the American Medical Association Cardiology folyóiratban közzétett kutatások arról számolnak be, hogy a mellkasi szíjpántos pulzusmérők 99 százalékos egyezést mutattak az elektrokardiográffal, vagyis azok számára, akik precíz monitorozásra vágynak, ezek a hordozható eszközök a legmegfelelőbbek.

A kalóriaégetés pontossága

A laboratóriumi anyagcsere-vizsgálat, a kalóriaégetés becslése alapvetően az oxigénfogyasztás és a szén-dioxid-termelés mérésével számítja ki az elégetett kalóriák számát. Ezzel szemben az okosórák és a fitneszkarkötők speciális algoritmusok segítségével becsülik meg a kalóriaégetést, amelyek olyan változókat vesznek figyelembe, mint a pulzusszám, az életkor, a testsúly és az aktivitási szint.

Ezeknek a becsléseknek a pontossága az egyéntől és az adott tevékenységtől függően változhat, így kevésbé pontosak, mint a laboratóriumi vizsgálatok.

A European Journal of Sports Science által végzett kutatás három gyártó (az Apple, a Polar és a Fitbit) készülékeit mérte, és arra a következtetésre jutott, hogy az elégetett kalóriák mérése tekintetében mindhárom eszköz meglehetősen gyenge pontosságot mutatott, méghozzá minden fajta tevékenység során. 

A hosszú élet titka az okoseszközökben rejlik

Az egészségügyben a digitalizáció egyre nagyobb piaci értéket képvisel, 2023-ra az Európai Unióban meghaladhatja a 64 milliárd eurót. A betegek és az orvosok is egyre nyitottabbak az e-health nyújtotta lehetőségekre, ezek a megoldások pedig jelentős áttörést jelenthetnek a betegellátásban.
Bővebben >>>

Motivációs eszköznek kiváló

A leírtak azonban nem jelentik azt, hogy az okosórák egy napon nem lesznek képesek pontosan követni a kalóriaégetést, de azt igen, hogy jelenleg nem követik pontosan az anyagcsere folyamatokat. Ugyanakkor a fitneszkövetők minden egyes generációval fejlődnek, és egyre pontosabbak.

Míg a korai verziók nagyon pontatlanok lehettek, az újabb kütyük már hihetetlenül hasznosak lehetnek abban a tekintetben, hogy motiválják használójukat az aktív életmódra, egészségügyi célok kitűzésére és a fejlődés nyomon követésére.