Az okosváros koncepció nagyon tág területet fed le, ám az biztos, hogy elsődlegesen önkormányzati feladat, az államnak leginkább a szabályozásban van fontos szerepe - jelentette ki Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára a konferencián.

Mivel az egész világ az elvárosodás felé halad - jelenleg a lakosság 50-60 százaléka lakik városokban, ez pár évtized múlva akár 70-80 százalékra is felkúszhat -, öregedik a népesség, terjed a digitalizáció, illetve egyre szűkülnek az erőforrások, ezért is egyre fontosabb téma az okosváros.

Kapcsolódó

A kormányzaton belül van már okosváros munkacsoport, melynek munkája során átalakulnak a régi e-Magyarország pontok, Digitális jólét pontokká. Ezeknek lesz a feladata, hogy az okos területfejlesztést helyben koordinálják. "2019-re azt tervezzük, hogy már teljes mérték az önkormányzatot és a lakosságot fogják segíteni ezek a pontok. Olyan dobozos termékeket szeretnénk telepíteni ezekre a pontokra, amelyek könnyen átadhatóak" - mondta Szigeti.

Mit jelent, hogy okosváros? Ázsiában szinte mindig egy digitalizációs, számítógépes fejlesztés, míg Európában az élhető város felé haladnak a települések. Ez utóbbi a jó irány - vélte Szeneczey Balázs, Budapest Főváros Önkormányzatának városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettese.

Mint mondta, jelenleg is több projekt zajlik a magyar fővárosban, ilyen a Duna menti területek fejlesztése, amelynek keretében 2,3 kilométernyi megszakítás nélküli gyalogos promenádot alakítanának ki közvetlenül a folyóparton az UNESCO által jegyzett világörökségi területen. Ide tartozik még a rakparti áthaladó forgalom mérséklése, a parkolási rendszer újragondolása, a zöldfelületek megújítása és a kerékpárúthálózat fejlesztése is. "Ezeket 2019-2020-ban meg fogjuk valósítani. Abban bízunk, hogy a Budapesti fejlesztési tanács létrejötte katalizátorként hat majd ezekre a fejlesztésekre."

Budapestem naponta 1870 közösségi jármű közlekedik, amelyeken ötmillió utazást végeznek a fővárosiak - nyitotta előadását Nyul Zoltán, a BKK stratégiai és innovációs igazgatója. Az igények viszont folyamatosan változnak, ezt a városvezetésnek tudnia kell kielégíteni. Ilyen fejlesztés lesz a hármas metró Káposztásmegyer felé történő meghosszabbítása.

A BKK a Balázs Mór terv alapján tervezi fejleszteni a mobilitását. És hogy mit tartalmaz a vélhetően 2019-ben elfogadott terv? Egységes módszertan alapján értékelik a közlekedésfejlesztési projekteket, összeállítanak egy projektlistát, részletes monitoring rendszert készítenek, hogy mérni tudják a célok teljesülését, illetve széles körű, érdemi partnerségre törekednek minden szereplővel.

Sokan azt sem tudják, mi az okosváros

Az okosváros fejlesztések az élet kényelméhez járulnak hozzá, az innovációnak is az a lényege, hogy legyen társadalmi hasznossága - jelentette ki Monszpart Zsolt, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke, aki szerint a lényeg, hogy az itt élők hétköznapjai kényelmesebbé, élhetőbbé váljanak.

Éppen ezért az okosváros projekt városlakó fókuszú, valós problémákra ad megoldást. Legalább ennyire fontos, hogy aktiválja a helyi vállalkozásokat, gazdaságilag fenntartható legyen és mindenki megtalálja az ilyen fejlesztésekben a helyét. És hogy milyen projektek tartozhatnak az okosváros-projektekbe? Víz- és szennyvízgazdálkodás, ivókutak, energiagazdálkodás, fenntartható közlekedés, időtakarékos ügyintézés, élhető városi közterek és a digitalizáció - sorolta az alelnök.

Ha most megkérdeznénk az embereket, hogy szeretnének-e okosvárosban lakni, nem kapnánk egyértelmű választ - vélte Wenczel Richárd, az IVSZ digitális nagykövete. Ennek több oka is van: elsősorban nincs egységes koncepció ahhoz, hogy mi is az az okosváros. Ha pedig nem tudják az emberek mi az, akkor hogyan is válaszolnának rá. Másik része a lakosságnak fél a technológiától, a high-tech rezsimtől, amely elveszi az ember életéből a magánszférát - mondta Wenczel, aki szerint van egy cinikus réteg is, aki szerint az okosváros mára puszta marketingszlogenné vált.

Az Uber nem taxi, az Airbnb nem szálloda. Így ezekhez külön szabályozás kellene, hogy egy városvezetés támogassa, ne hátráltassa a közösségi szolgáltatások elterjedését - emelte ki Wenczel, aki szerint ahhoz, hogy működhessen az okosváros, 3 dologra van szükség: legyen egy vízió, legyen egy önkép, hogy tudjuk miben vagyunk erősek, illetve gyengék.

Önvezető Kánaán épül Zalaegerszegen

Még 2016-ban hirdették ki, hogy tesztpálya épül Zalaegerszegen, egy évre rá meg is történt az alapkőletétel - indította előadását Pataki Márton, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. projekttámogató mérnöke.

A pályának vannak hagyományos elemei, de városi közlekedést is lehet szimulálni rajta, ez pedig egyedülálló a világon. Nemzetközi együttműködésekben is gondolkodnak, hiszen így lehet megtudni, hogy a különböző utakon - itt akár az út szélessége is számít - hogyan viselkednek az autók. A jó hír, hogy önvezető autókkal immár Magyarországon is lehet tesztelni.

A tesztpálya befejezése 2020 második negyedévére várható, ekkora már minden részlet megépülhet. Jelenleg a dinamikai platform készült el, de a kezelhetőségi pálya és az okosváros zóna is készen áll a tesztelésre. Ez utóbbiban alacsony sebességű parkolózóna, többsávos (2x3 sáv) szakasz, belvárosi és kertvárosi szakasz is megtalálható.

És mikor lehetnek az utakon csak önvezető autók? a technológia 99 százalékban készen áll, ám a maradék 1 százalék nélkül nem lehet előrelépni.

"Gondoljuk bele egy átlagos budapesti délutánba, amikor két sávon három autó halad egyszerre, van, aki a buszsávból előz és vág be elénk. Ezeket a helyzeteket mind kezelnie kell az önvezető autóknak, így sok idő kell a technológia teljes kiforrásához. Vagy például baleset esetén ki a hibás: a gyártó, a benne ülő, a szerviz?" - mondta Takács András, a Commsignia Kft. kutatási-fejlesztési igazgatója, aki szerint nem mindegy, mit tekintünk valóban önvezető autónak, hiszen ezt az Uber és a Tesla autóira szokták mondani, ám ezek mind rendelkeznek valamilyen megkötéssel vagy éppen szükség van egy sofőrre is.