Az MNB számára a fintech egy olyan technológia vezérelt, pénzügyi szolgáltatásokra ható innovációt jelent, amelynek következtében új, ügyfeleket jobban kiszolgáló szolgáltatások jönnek létre - mondta Szombati Anikó, az MNB makroprudenciáls politikáért felelős ügyvezető igazgatója.
Szerinte a fintech-téma aktualitását mind a kínálati, mind a keresleti oldal egyre erősödő igényei adják. Előbbibe a technológiai fejlődés mellett, az innovációs kényszer, a költségcsökkentési szándék és a hagyományos bankmodell visszaszorulása is beletartozik, míg utóbbiba a növekvő ügyfélelvárások, a kényelmi funkciók előnyben részesítése, a generációs tényezők, a válság utáni bizalom megrendülése és a transzparencia iránti igény is beleszámít. (Minden más lesz a pénzügyi szektorban?)
Éppen ezért Szombati szerint a fintech cégek radikális hatással lehetnek a pénzügyi intézményekre, hiszen ezáltal teljesen átalakulhatnak többek közt a tranzakciók is, például az utóbbi időben megjelenő chaten keresztül történő fizetés által.
Amennyiben a magyar helyzetet nézzük, úgy azt látjuk, hogy a lakosság nagy része, több mint 50 százaléka leginkább okostelefonján intézné bankügyeit - ismertette az MNB saját kutatását Szombati, aki szerint ez az arány a mostani fiatal korosztály idősödésével csak erősödni fog. Leginkább számla és mobilfizetési megoldásokat szeretnének látni, többségük szerint szükség van a fintech cégek és a bankok szorosabb együttműködésére, hogy minél jobb szolgáltatásokat tudjanak nyújtani.
Vannak kockázatok
A csalás, biztonság persze ugyancsak fontos kérdés, ettől sok ügyfél fél jelenleg - ismerte el a jegybank ügyvezető igazgatója, aki hozzátette azt is, hogy alapvető piaci elvárás, hogy mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkozzanak. A fintech terjedése a bankoknak is érdeke, hiszen ezáltal a pénzintézetek jelentős költségmegtakarítást érhetnek el - emelte ki Szombati.
Amennyiben a pénzügyi szolgáltatások jelentős része kikerül a bankrendszerből, akkor az kikerül az MNB látóköréből is, így középtávon szükség van arra, hogy az MNB fejlessze az eszköztárát - mondta Szombati. Szerinte még nincs döntés arról, hogy milyen szigorra van szükség: egyes külföldi példák azt mondják, hogy nem szükséges túlszabályozni ezt a területet, ám ez ellen mindig egyből felszólalnak a területen már dolgozó szereplők, illetve számos fogyasztóvédelmi kérdést is felvet. A másik oldalról viszont a túlzott szigor sem jó, hiszen azzal magunk alatt vághatjuk a fát, mivel nemcsak a határon túlra szoríthatjuk ki az innovációt, de bebetonozhatnák a rossz költséghatékonysággal dolgozó bankokat is, ami hosszú távon az ország versenyképességét is csökkenti - magyarázta a szabályozási nehézségeket az MNB makroprudenciáls politikáért felelős ügyvezető igazgatója.
Újdonságok jönnek
Az MNB tevei között szerepel egy úgynevezett Innovation Hub létrehozása is, ahol megismerhetnék az új ötleteket, így fel tudna rá szabályozói szempontból készülni, míg a szektornak ez egyfajta kapcsolattartási lehetőség lenne a hatóságok felé, ahol egy esetleges jogszabályváltozást is tudnának kezdeményezni.
A másik ötlet a regulatory sandbox bevezetése, ami olyan kísérleti terep lehetne, amely valós fogyasztóikon tudnák a cégek a technológiáikat kipróbálni. Ez egyfajta mentességgel járna, így ha pénzügyi szolgáltatást akarnak nyújtani, de erre még nem felelnek meg jogszabályilag, akkor bizonyos ideig mentesülhetnének ezen szabályok alól - mondta Szombati. Később pedig egy befektető bevonzásával pedig meg lehet majd felelni minden szabálynak.
Ezzel segítenék tehát azon fiatal cégeket, akiknek nincsen meg minden kapacitása arra, hogy minden jogszabálynak megfeleljenek. A tesztelési idő 6-12 hónap lenne, ám indokolt esetben lenne egy opciós lehetőség ennek meghosszabbítására - hangsúlyozta az MNB ügyvezető igazgatója, aki szerint a két újdonság akár már jövőre is elindulhat.