A USA terrorellenes háborújának részeként az elmúlt húsz évben gigantikus megrendeléseket kaptak az úgynevezett Big Techhez tartó technológiai órásvállalatok az amerikai kormány különböző hivatalaitól és minisztériumaitól – idézi a vice.com hírportál a Little Sis, az Action Center for Race and the Economy (ACRE) és az Mpower Change kutatóintézetek és tanácsadó szervezetek jelentését. A vizsgálat szerint a szövetségi kormány és az Amazon, a Facebook, a Google, a Microsoft, illetve a Twitter szerződéseinek száma és értéke 2004 óta a sokszorosára ugrott.
Például a Belbiztonsági Hivatal (DHS) és a Szilícium-völgy óriásai között létrejött üzletek értéke 2007 és 2019 között ötvenszeresére nőtt. Elsősorban az Amazon és a Microsoft kaszált a bővülésen: az előbbi vállalat 2015 és 2019 között négyszázszorosára, az utóbbi nyolcszázszorosára növelte megállapodásai értékét a szövetségi kormányzattal. A Google nettó 16 millió dollárt keresett a Pentagonnal, kétmilliót a DHS-sel és négymilliót az igazságügyi minisztériummal (ezen belül főként az FBI-jal) kötött üzletein a vizsgált időszakban.
A Facebook a védelmi tárcától 167 ezer, a DHS-től 363 ezer dollárt gyűjtött be különböző munkákért. Emellett támogatásokat kapott a Voice of America Extremism Watch programjának promotálásáért. A Twitter 255 ezer dollár értékben kötött szerződéseket a DHS-sel.
Öt kormányzati szervezet 2004 óta összesen legkevesebb 44,7 milliárd dollárt költött el az említett öt technológiai vállalat szolgáltatásaira. Ennek legnagyobb részét, 43,8 milliárd dollárt a Pentagon fizette, a DHS 348 milliót, a külügyminisztérium 258 milliót, az igazságügyi tárca és kormány általános szolgáltatási hatósága együtt 244 millió dollárt hagyott a technológiai óriásoknál – derül ki a kutatóintézeti jelentésből.
Régi kapcsolat
A Szilícium-völgyet valójában az USA második világháborús, illetve hidegháborús érdekei hívták életre. A katonai befektetések, az állami beavatkozás, a piacvédelem, a cégalapítást követő korai anyagi támogatás és a kormányzati támogatást élvező monopóliumok mindig részei voltak az innen induló vállalatok történetének. Az emberek életének az egész világon keretet adó technológiák, az online hálózatok, az egyre nagyobb teljesítményű komputerek az USA katonai fejlesztéseiből nőttek ki.
Jelenleg elsősorban a megfigyelési technikák, például az arcfelismerés, a távoli azonosítás módszerei kerülnek ki a Szilícium-völgy boszorkánykonyháiból, ami elsősorban a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadást követő biztonsági intézkedésekkel függ össze. A terrorista tevékenységekkel gyanúsított szervezetek és emberek megfigyelése mellett azonban a hatóságok felhasználhatják ezeket civil szervezetek és aktivisták, például a Black Lives Matter mozgalom tagjainak ellenőrzésére is – hívják fel a figyelmet a tanulmány készítői.
Forgóajtó
A vizsgálatból az is kiderült, hogy létezik egyfajta forgóajtó, amelyen a legjobb szakemberek áramlanak a Big Tech cégei, a hírszerzés, a jogszolgáltatás és a katonai szervezetek között. A kutatók kétszáz olyan személyt találtak, akik ezen a virtuális forgóajtón közlekedtek a szférák között. Egyikük Kelli Andrews, a Microsoft vezető lobbistája, aki éveken át dolgozott a DHS-nek, másikuk Jana Kay, a felhőinformatikai rendszerek szakértője, aki korábban a védelmi tárcánál dolgozott egy évtizedet, míg most az Amazonnál van állása.
Más alkalmazottak kifogásolják, hogy a cégük olyan technológiákat fejleszt és ad át állami szerveknek, amelyekkel ellenőrzés alá lehet vonni például hátrányos szociális helyzetben lévő, kisebbségi közösségeket. A Google ezzel kapcsolatban nemrégiben kijelentette, hogy dolgozóinak nincs joguk beleszólni abba, hogy a vállalat milyen ügyfelekkel köt üzleteket. Ezzel reagált arra, hogy többen tiltakoztak a katonaság kiszolgálása ellen. Az Amazon egyes alkalmazottai egy a fosszilis energiahordozók felhasználását támogató projekt ellen tiltakoztak, mire a vállalat kirúgással fenyegette meg a demonstráció szervezőit. Az öt technológiai nagyvállalat nem kommentálta a vice.com-nak az állami kapcsolataikat firtató jelentésről szóló cikket.