Egy, a héten elfogadott új EU-s jogszabály kimondja, hogy a gyártóknak minden okostelefont illetve minden egyéb kis- és középméretű okoseszközt kötelező lesz ellátnia USB-C csatlakozóval.

Az alapvető cél az elektronikus hulladék mennyiségének visszaszorítása: az EU becslései szerint a törvénynek köszönhetően az e-hulladék mintegy 11 ezer tonnával csökken évente, illetve az európai vásárlókat is megóvná attól a megközelítőleg 100 milliárd eurós (több mint 395 milliárd forint) pluszkiadástól, amit a „felesleges” töltőkábelek beszerzése okoz nekik évente.

Inkább kidobjuk, mint bármit csinálnánk vele

Hogy pontosabb képet kapjunk, lapunk Tihanyi Ervint, az Inter-Metal Recycling Kft. E-hulladék üzletágvezetőjét kérdezte az elektronikus hulladék, azon belül is a töltőkábelek magyarországi gyűjtésével és feldolgozásával kapcsolatban.

„Sajnos elmondható, hogy a töltőkábelek és egyéb kisméretű elektronikus eszközök az erre kijelölt gyűjtőhelyek helyett jellemzően a kommunális hulladékot gyűjtő kukákba kerülnek. Ennek legfőbb oka a miniatürizálás: minél kisebb egy eszköz, annál kevésbé valószínű, hogy a megfelelő helyen kerül leadásra

- mondta a szakértő.

Egy hűtő vagy egy mosógép cseréje során a régi gépet az emberek elviszik vagy elvitetik az erre a célra kialakított helyekre, míg egy rossz kábelt vagy meghibásodott vezeték nélküli fülhallgatót sokkal kézenfekvőbb a legközelebbi szemetesbe dobni.

A hulladékká váló kábelek mennyiségét szinte lehetetlen megmondani, mivel ezek a kiegészítő eszközök nincsenek külön kategorizálva, ugyanúgy a kisméretű IT-berendezések közé sorolják őket, mint például a mobiltelefonokat, fülhallgatókat, digitális fényképezőgépeket.

Kapcsolódó

A feldolgozás és újrahasznosítás kapcsán a hatályos jogszabály nem kezeli veszélyes hulladékként az elektronikus eszközökből képződött szemetet, viszont kiemelten fontos a jellemzően színesfémből és műanyag borításból álló kábelek és eszközök összetevőinek szétválogatása, hogy elkerülhető legyen az anyagok elégetése során keletkező káros anyagok légkörbe jutása - tette hozzá a szakértő.

Az e-hulladék gyűjtőhelyeken leadott kábelek feldolgozása általában több lépésben zajlik. Ezeket egy milliméteres szeletekre aprítják, majd utána légaláfújásos, rázó technológiával választják szét a tipikusan réz és PVC tartalmú összetevőket. A folyamat eredményeképpen csaknem 100 százalékos tisztaságú réz- és műanyaghulladék keletkezik, ami a későbbi újrahasznosítás szempontjából lényeges - mondta Tihanyi Ervin.

Hova dobjuk a felesleges eszközöket?

Érdemes tudni, hogy az elektromos hulladék nemcsak a Budapesti Közművek Zrt. keretében működő FKF által üzemeltetett hulladékudvarokban, de minden, elektronikus eszközt árusító üzletben is leadható. A közhiedelemmel ellentétben ehhez nem szükséges az adott áruházban vásárolni semmit, jogszabály kötelezi az elektronikus eszközökkel kereskedő boltokat, hogy az e-hulladékot gyűjtsék.

A szakember szerint az EU döntése kifejezetten hasznos és jó lépés, mert ahelyett, hogy csupán az e-hulladék felhalmozódása okozta probléma tüneteire reagálna, az új szabályozással sokkal inkább a megelőzésre fókuszál. Egyszerűbben fogalmazva: az az elektronikus eszköz, amit a törvény miatt le sem gyártanak, nem válik e-hulladékká sem.