A Szentírás szerint Isten a zsidóságot választotta népének, akiket be is vezetett az Ígéret földjére. Furcsa módon épp úgy, hogy Izrael a Közel-Kelet azon kevés pontján fekszik, ahol nincs olaj és nyersanyag. Az ország XX. századi történelme soerán minden szomszédjával háborúzott, így még kevésbé tűnhet csábítónak a stabilitást kereső vállalatok, bankok vagy technológiai cégek szemében. A kutatás-fejlesztés szakértői szerint azonban ezek a körülmények mindennél jobb környezetet teremtenek Izraelben az innovációnak. Ezt az itt működő high-tech cégek száma is alátámasztja.

A magyarázatot abban találták meg, hogy a nyersanyaghiány miatt nagy a nyomás a kutatókon, hogy szolgáltatások, technológiai eszközök exportjával segítsék a gazdasági növekedést. Emellett a fejlődést segíti, hogy a folyamatos külső és belső fenyegetettség miatt Izraelben 1948 óta hadkötelezettség vonatkozik minden zsidó fiatalra - a 18 éves fiúk jelenleg 3 évre, míg a lányok 21 hónapra vonulnak be. Bár ennek alapvető célja, hogy szavatolja az ország biztonságát, valójában a védelmi erőkben szerzett tapasztalatok és képességek segítik a jól képzett mérnökök, programozók utánpótlását.

Kapcsolódó

A technológiai szektor foglalkoztatja jelenleg a munkaerő 8 százalékát, a GDP 12, az ipari export  50 százalékát adja - mutatta be számokkal mit is jelent az országnak az innovációs piac az izraeli Start-Up Nation Central techközpont kommunikációs vezetője, Amir Mizroch. Szerinte történelmileg alakult úgy, hogy a legtöbb nagyvállalat ma már Izraelben is nyit fejlesztési központot: négy olyan szakasz is volt az 1948-ban alapított ország történelmében, amely az innováció különböző fázisairól szólt.

Nem volt más út

Az első maga az államalapítás volt, amikor ellenséges környezetben kellett létrehozni az ország alapvető infrastruktúráját. A második a nehézségekkel - például a vízhiánnyal, a mezőgazdasági gondokkal - való szembesülés időszaka volt. A harmadik arról szólt, hogy az ország felismerte, hogy ezek a problémák máshol is léteznek, így a fejlesztéseket másoknak is kínálhatják és továbbfejleszthetik. Végül a negyedik a technológia fejlesztéséről szól - vélekedett Mizroch a Citibank által szervezett sajtóeseményen Tel-Avivban.

Az utóbbi államilag támogatott formája volt a startupok megjelenése és elszaporodása a 2008-2009-es válság után. A gyorsan növekvő vállalkozások azután - Mizroch szerint - vonzották a nemzetközi nagyvállalatok befektetéseit. Ma ugyanis "az a módi", hogy világcégek, ha szembesülnek egy problémával, akkor első lépésben úgy keresnek arra választ, hogy megnézik, milyen megoldásokat kínálnak már működő, külső szereplők.

Izraelben ezek könnyen fellelhetők, és ha náluk van a szükséges fejlesztés, akkor többnyire vásárlót találhatnak a nagyokban. Az országban jelenleg 1500 emberre jut egy startup cég, emellett 450 fejlesztési központ van és évente 20-25 új központot nyitnak a legnagyobb techcégek, például a Microsoft, az Amazon vagy az Apple. Eddig több mint 2,4 milliárd dollár tőkét fektettek be az itteni startupokba.

Van, akit épp egy terrortámadás hozott ide

A 2008-2009-es világválság után döntött úgy több cég, hogy a hatékonyság javítása érdekében innovációs fejlesztésekbe kezd. Egyikük a Citibank volt, amely több lépcsőben döntött innovációs laborjának helyszínéről. Izrael olyan országokat előzött meg, mint Ukrajna, Lengyelország és Oroszország. A központ majdnem Moszkvába került, mivel Izraelben ugyan kedvezőek voltak az adózási és szabályozási körülmények, de tartottak a terrortámadásoktól. A döntés előtt azonban épp a városba tartottak a bank vezetői, amikor Moszkvában történt egy robbantásos merénylet - mesélte el a Citibank Innovation Lab történetét a bank helyi kirendeltségének vezetője, Neil Corney.

Szerinte így a terrorizmus elleni harc is segítette a helyi k+f szektort. Közvetve ugyanis a hadseregen keresztül folyamatosan ezt teszi. "Míg korábban a vadászpilóták voltak a védelmi erők hierarchiájának csúcsán, mostanra a kiberbiztonsági osztag tagjai járnak az élen. Ez a váltás tíz éve történt, mert a sereg vezetői felismerték a jövő legnagyobb kihívását" - mutatta be Corney a folyamat hátterét.

Több kell!

A jelek szerint azonban lassan kevés lesz az utánpótlás - legalábbis így látja Stuart Riley, a Citi Innovative Consulting Group vezetője. "Jelenleg 50 ezer ember dolgozik ezen a területen a banknál, akiktől jóval több technológiai megoldást várnak el, mint amennyit valaha képesek lenének kidolgozni. De ez akkor is így lenne, ha kétszer ennyien lennének" - magyarázza. Ez egyrészről nehézség, másrészről viszont hasznos, mert rászorítja a fejlesztőket, hogy eldöntsék, mik a legfontosabb fejlesztési irányok, és hogy megtalálják a bankon kívül is az új, friss gondolatokat hozó szakembereket.

Riley szerint már nem a bankok hatékonyságnövelése a fintech legfontosabb feladata: ezzel szemben előtérbe kerül az ügyfélélmény javítása. "A folyamat ugyanakkor nem az emberi munkaerő kiváltását jelenti. A pénzügyi, banki szegmens olyan terület, ahol nagyon fontos a személyes kapcsolat, a bizalmi viszony, amelyet egy algoritmus nem adhat meg. A fejlesztések célja jelenleg az ügyfelekkel foglalkozó munkatársak feladatainak egyszerűsítése, így a bank embereinek több energiája marad e kényes kapcsolat ápolására" - magyarázta a Citi Innovative Consulting Group vezetője.

Amikor Izraelben az araboktól remélik a megoldást

Az új feladatok megoldása munkaerő-igényes. A Start-up Nation Central vezetője, Amir Mizroch például azt mondta, hogy a könnyen megszólítható technológiai szakembereket már foglalkoztatják valahol. "Megnézve az álláshirdetéseket úgy látjuk, hogy csak a külső fejlesztői cégeknél 15 ezer betöltetlen állás van, de figyelembe véve a meglévő nagy cégek technológiai központjait, a tényleges munkaerőpiaci kereslet ennél jóval nagyobb lehet."

Ennek ellenére úgy véli: még vannak tartalékok az országban. Sok nőt, valamint izraeli arabot vonhatnának be, ez segíthetne az égető munkaerőhiány orvoslásában. Az ő részesedésük ugyanis nagyon alacsony a technológiai szektor munkaerőpiacán. Például miközben a lakosságon belül az arabok részesedése 17,4 százalék, csak 1,4 százalékuk dolgozik ezen a területen.