„Amikor hangsúlyozzuk, hogy a demokrácia fontos, tisztában kell lennünk, hogy csak egy eszmény, amely nem az ölünkbe hullott, hanem tennünk kell érte” – idézte előadása elején Török Bernát, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének (ITKI) vezetője Giovanni Sartori olasz szociológust, politológust és demokráciakutatót, mivel szerinte most számos kihívás éri a technológiai fejlődés oldaláról a megszokott társadalmi berendezkedéseinket.

A szakértő beszédében azt is felhozta Sartori gondolatai közül, hogy a demokrácia számára a legnagyobb kihívás, ha nincs külső fenyegetettség. Tehát a békével egy ismeretlen vidékre ért a demokrácia, és ahogy régen a térképek fehér foltjait még azzal a felirattal látták el, hogy „itt oroszlánok élnek”, most is egy ilyen területre léptünk. A jelen korszakban a demokratikus berendezkedésnek például lépést kell tartania a már megjelent, és a még csak a jövőben megjelenő technológiák szabályozásával is.

Kapcsolódó

Török Bernát szerint fontos azt figyelembe venni – még ha közhelynek is hangzik –, hogy a technológia semleges abból a szempontból, hogy jó dologra is lehet használni, de nagyon komoly kockázatokat is magával hoz. Szerinte ennek kihangsúlyozása ráirányítja a fókuszt arra a kérdésre,

hogy ha nem a technológia önmagában veszélyes, akkor honnan jön a fenyegetettség?

Az NKE intézetvezetője szerint a technológia mindig változásra kényszeríti a társadalmakat, és most az a fő feladat, hogy arra használjuk ezt a fejlődést, hogy javítsunk a demokrácián is.

„Már korábban azt hittük, hogy elérkeztünk az internettel a demokrácia arany korába: a polgári aktivitás és részvétel szempontjából nagyon fontos vívmány, segíti a szolásszabadságot, a társadalmi szerveződést, az információ továbbítást” – mondta el a korábbi hozzáállásról a jelen technolgóiai fejlődésre. A szakértő szerint az internet elterjedése azt is ígérte, hogy támogatja a pluralitást, hogy mindenki elmondhatja a véleményét, ez pedig végső soron segíthetné a párbeszédet. Arról is beszélt, hogy abban is bízni lehetett, hogy a transzparenciát és a hatékonyságot is új szintre emeli a technológia.

„Ha ránézünk ezekre a felvillantott területekre, akkor azt láthatjuk, hogy ugyan sok helyen ezek megvalósultak, de más területeken viszont komoly kockázatokat figyelhetünk meg” – jelentette ki Török Bernát, aki úgy látja, hogy míg valóban többen és gyorsabban férhetnek hozzá az információkhoz, de új kapuőrök is megjelentek, amelyek még a tévéknél is hatékonyabban uralkodtak a kommunikáció felett. Ahogy szerinte az a várakozás sem teljesült be, hogy hiába jelenik meg sokféle vélemény az interneten, jól látszik, hogy ebből a legtöbbször nem lesz valódi párbeszéd.

Az államot nem teszi feleslegessé a technológia

Két tanulságot vont le az NKE intézetvezetője: önmagában az innováció nem lesz jó, szükséges a szabályozás, hogy azt a közjó érdekében lehessen használni. „Jelenleg ezeket a lehetőségeket a profitéhség használja ki” – tette hozzá a szakértő, aki szerint egyensúlyt kell teremteni, hogy a technológiai lehetőségeket a demokratikus rendszer szolgálatába állítsák, és korlátozzák, hogy kivételezett körök visszaéljenek ezekkel a rendszerekkel.

A másik tanulság Török Bernát szerint az, hogy az állam nem válik feleslegessé az internettel. Korábban bíztak abban, hogy az interneten a társadalom képes lesz a hatékony önszervezésre, de ez végül nem jött el. Sőt, fel is erősödött az állam szerepe: a piaci szolgáltatók és az emberek viszonyában kontrollt kell gyakorolnia.

A szakértő rövid beszédében arról is beszélt, hogy sok olyan technológiai folyamat gyorsult fel, amely soha nem látott mértékben felerősítette a korábban is meglévő, de nem ennyire súlyossá vált problémákat. Ilyennek nevezte a véleménybuborékok kialakulását, amelyben a szélesebb térben értelmezett politika a felelős.

„Valóban kellő elánnal próbálja ezeket szabályozni?” – tette fel a kérdést, mivel szerinte sok pártnál, vagy csoportnál látható, hogy tulajdonképpen haszonélvezője ezeknek a visszhangkamráknak. 

A közjó és a technológia viszonya kapcsán kiemelte, hogy önmagában nem az utóbbival szemben kell ellenérzéseket támasztani, hanem sikeres szabályozásra van szükség. Ehhez szektorálisan, egyedi területeken is részletekbe menően van szükség az állami szerepvállalásra.

Már a holnap válaszain is gondolkodni kell

„Akár azt is hihetnénk, hogy a technológiai változások az életünk csak egy szűk részét érintik, de az információs társadalom terén bekövetkezett fejlődés komoly hatással bír a mindennapjainkra” – mondta el beszéde elején Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, aki szerint éppen ezért fontos, hogy miután ma a kérdéseink megválaszolásához egyre inkább az internetet használjuk, akkor a technológiát a demokratikus alapelvek felől is vizsgáljuk.

Szerinte ezek a fejlesztések akarva, akaratlanul is szembe kerülnek a demokratikus berendezkedésünkkel. Deli Gergely kiemelte, hogy a sajtó, a biztonságpolitika és a kommunikáció terén is erős hatással vannak a digitális vívmányok. Nemcsak hasznos hozzáadott értékük van, rengeteg veszély merül fel velük kapcsolatban, amelyek valósak és komolyan veendők, de ezeket a problémákat nem szabad abszolutizálni.

Példaként az egészségüggyel kapcsolatos változásokat említette, amely rengeteg pozitív hozadékkal jár a társadalom számára, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a személyiségi jogoknál felmerülő kockázatokról. Felelőtlenség lenne az utóbbi kockázatai miatt az előbbi előnyöket nem kihasználni.

„Nem lehetünk naivak, a technológia fejlődése befolyásolja a demokratikus rendszereket és az állam és az emberek viszonyát. Ettől nem megijedni kell, hanem a kihívásokat leküzdve a közjó szolgálatába kell állítani a technológiát. Nagyobb feladat ezt a jogos társadalmi igényt érvényre juttatni, mint eddig bármikor a történelem során” – fogalmazott beszédében az NKE rektora.

De arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a fejlődés nem áll meg, a mostani nyilatkozatok, problémamegoldások nem örökérvényűek. Folyamatosan kell keresni a technológia alkalmazásának és a demokratikus igények összehangolásának új lehetőségeit, útjait.

„Az új technológiák hatása a demokráciára” című konferencia előadásairól a Napi.hu-n számolunk be.