Hol a kártyás adategyeztetésre hivatkoznak, hol az önkiszolgáló ügyfélszolgálat belépési adatait próbálják megszerezni, más esetekben pedig saját feltöltőkártyás előfizetésük feltöltésére kérik potenciális áldozataikat, vagy egyszerűen csak visszahívatják magukat egy távoli országban: széles a trükkös csalók eszköztára.

Az elmúlt időszakban egyre több csalásról érkeznek hírek, viszont apró óvintézkedésekkel elkerülhető a nagyobb baj. A szolgáltató a közleményében összegyűjtötte, hogy mikre érdemes figyelni és mik a teendők.

Kapcsolódó

  • 1. csalástípus: a telefonos ügyfélszolgálat helyett ma már sokan használják a MyTelenor online ügyfélszolgálatot számlabefizetésre és szolgáltatások aktiválására. Bár sokan nem gondolják, hogy még ezzel is vissza tudnak élni a csalók ("Kifizeti helyettem a mobilszámlámat?"), a valóságban sokszor előfordult már, hogy egy idegen nevében rendeltek csúcskategóriás okostelefonokat részletfizetéssel egy általuk megadott kiszállítási címre, a részletfizetést pedig az áldozatokra bízták. Megoldás: Nem szabad kiadni a MyTelenor belépési adatait senkinek!
  • 2. csalástípus: gyakori, hogy a csalók arra hivatkoznak, hogy a 2017-ben életbe lépett előírásoknak megfelelően szeretnének beazonosítani egy feltöltőkártyás ügyfelet, és bizalmas adatokat próbálnak kiszedni belőlük. Általában az így kapott információk birtokában is részletre vásárolnak drága okostelefonokat. Megoldás: a hivatalos adategyeztetési lehetőséget kell választani ezen az oldalon, a Telenor üzletek valamelyikében, vagy a 1220-as ügyfélszolgálati telefonszámon.
  • 3. csalástípus: egy másik, sajnos elég gyakori próbálkozás, hogy a csalók hívószám kijelzése nélkül felhívják az ügyfelet a Telenor munkatársának kiadva magukat (persze nem azok), azzal, hogy az ügyfél egy nyereményjáték nyertese, ám a jutalom átvételének technikai költségeinek fedezéséhez egy adott telefonszámra egy kisebb/nagyobb összeget kell feltölteni. Megoldás: nem szabad semmilyen számot feltölteni, a próbálkozást pedig jelenteni kell a fent említett elérhetőségeken, mivel a Telenor rendszereiben a rejtett hívószámról indított hívások is visszakövethetők.
  • 4. csalástípus: egyes esetekben a csalók egy kedvezőbb tarifa hamis ígéretével arra kérték a felhívott telenoros ügyfeleket, hogy faxolják el nekik a telefonszámláik másolatát,. Valójában a számlán lévő adatokra (név, lakcím, ügyfélszám stb.) fájt a foguk, amelyek birtokában például saját címükre próbálhatnak meg okostelefont rendelni más nevében. Megoldás: sosem szabad kiadni a számlát vagy számlamásolatot idegeneknek.
  • 5. csalástípus: az év elején sok magyar mobilhasználó találkozott egy-egy egzotikus országból származó, nem fogadott hívással.  Ezek a csalók kifejezetten arra utaznak, hogy az áldozat reflexből visszahívja őket, ezáltal nemzetközi hívást generálva. Valamilyen úton-módon ennek a bevételeiből részesednek a csalók is, ezért indítják a hívásaikat. Megoldás: egészen egyszerű, nem kell visszahívni a külföldi telefonszámot.
  • 6. csalástípus: az internetes adathalászok "kamuszámlákat", elmaradt fizetésre, késedelmi díj befizetésére szóló felszólítást is szoktak küldeni e-mailben. Arra számítanak, hogy a címzett rutinszerűen befizeti a számlán szereplő összeget. Megoldás: mindig meg kell nézni, hogy milyen feladótól érkezett a befizetésre felszólító értesítés.

A Telenortól kizárólag az [email protected] e-mailről, és a +36 20 202 0043-as telefonszámról küld számlalevelet, vagy tartozásról szóló üzenetet. Ha gyanús, hogy nem a Telenortól érkezik az üzenet, nem szabad kattintani a benne található hivatkozásokra, érdemesebb manuálisan felkeresni a www.telenor.hu oldalt.