Idén csaknem 10 százalékkal esett a világ bortermelése az előző évhez képest. Az aszályok és a hőség miatt hatvanéves mélypontra esett vissza a megtermelt mennyiség. Ez azt jelenti, hogy világszerte mintegy 25 milliárd liternyi bort készítettek. Ez a mennyiség 33 milliárd palackozására elég, de 9 százalékkal kevesebb, mint az előző évben - ahogy arról korábban a Napi.hu részletesen írt. De az árazás szempontjából bajt okoz az is, hogy globálisan viszont nőtt a kereslet a borra: 243 millió hektoliternyi terméket vásároltak meg.

Egyre nagyobb probléma, hogy átalakul a piac: a klímaváltozás miatt egyelőre inkább zsugorodik a termőterületek nagysága a világban. Ennél lassabban jelennek meg az új szereplők - mint például a svéd vagy a brit borászatok. Így mindjobban szűkül az olló a kereslet és a kínálat között. Még szerencse, hogy nem azonnal elfogyasztott termékről van szó, hanem olyanról, amelyet jellemzően évekig tárolnak, érlelnek, így a kínálat és a kereslet eltérő alakulásának hatásai csak évekkel később érezhetők.

Kapcsolódó

Magyarországon is baj van

Komoly problémát jelentettek a múlt évben a fagy- és aszálykárok. Ezek főként a nyugat-európai országokban jelentősen károsították a szőlőtermést mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben - így fordulhatott elő, hogy Franciaországban 19 százalékkal, Olaszországban 17 százalékkal, míg Spanyolországban 20 százalékkal volt kisebb a termelés az előző évinél. A globális, illetve európai termeléskiesés már tavaly is komoly hatást gyakorolt a magyarországi borpiacra, amely hatás a hazai borárakra is kiterjedhet - közölte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT).

A nyugat-európai szőlő- és borhiány miatt Magyarországról nem csupán a belföldi keresletet meghaladó többlet, de annál jóval nagyobb mennyiség került külföldre, ami jelentősen csökkentette a hazai kínálatot. A KSH adatai szerint 2017-ben a magyar bor külkeregyenleg mennyiségi tekintetben 12 százalékkal javult a 2016-oshoz képest, ami az export 618 ezer hektoliterre bővülésének, illetve az import 18 százalékos visszaesésének köszönhető - ismertetik a hazai piac helyzetét.

Az itthoni fogyasztói árakat erősen befolyásolja, hogy Olaszországból egyrészt kevesebb, másrészt a szokottnál magasabb árú bor érkezése valószínű. Ez a nagyjából 10 százalékos áremelkedés valószínűleg a hazai polcokra kerülő, Magyarországon palackozott borok árában is megjelenhet.

De az árakat felfelé hajtja az is, hogy a nyugat-európai kiesett szőlőmennyiséget a keleti áru felvásárlásával próbálják pótolni. Tavaly a korábbi évekénél jóval magasabb volt az alapanyag, azaz a borszőlő, illetve a must kivitele is, miközben a nyugat-európai és hazai borkészletek alakulása nem teljesen átlátható.

Nemcsak globális, lokális gondok is vannak

A hazai drágulásban még egy fontos tényező van, mégpedig a munkaerő-piaci helyzet. Egyrészről fontos változás, hogy nőttek a borászatok bérköltségei. A havi kötelező minimálbér 2017-ben 15 százalékkal, 127 500 forintra, a garantált bérminimum 25 százalékkal, havi 161 00 forintra ugrott, amit 2018. január 1-jével újabb jelentős mértékű emelés követett: a minimálbér havi 138 ezer, illetve 180,5 ezer forintra nőtt.

Ezt pedig nem egyensúlyozza ki az állami bérterhek csökkentése, mert bár a szociális hozzájárulási adó (szocho) 3,5 százalékkal csökkent és már csak 19 százalékot tesz ki, a béremelések miatt összességében mégis több járulékot kell kifizetni. Hét év alatt - a HNT számításai szerint - ez összesen 66 százalékos emelkedést jelent.

A gondokat tetézi, hogy ez csak a minimálbérre és a garantált bérminimumra számított érték, viszont a munkaerőhiány már a szőlőtermesztőknél és a borkészítőknél is húsba vágóvá vált. Nehéz munkásokat találni, és nekik is magasabb fizetést kell adni. A hatást kissé csillapítja, hogy a legtöbb borászat kevés állandó munkatárssal dolgozik (az átlagos létszám 7-50 fő között mozog), a fizikai munkákra többnyire idénymunkásokat kérnek fel. Azonban most már a helyzet úgy áll, hogy ehhez is munkaközvetítők közbeiktatására kényszerülnek, ami tovább növeli a költségeiket.

Egy tavalyi összesítés szerint 878, szőlőbor termelésével foglalkozó vállalkozás működött Magyarországon. A veszteséget jelentő cégek aránya 40 százalék volt. Vagyis szűkült a mozgástér sok cég számára.

Az árak emelkedése az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci árinformációs rendszerének adataiból is kiolvasható: az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehér, vörös és rozé borok 2018. február-március havi árainak átlaga mintegy 5-8 százalékkal magasabb, mint a januári árszint.

A fotó forrása: Pixabay.