Néhány héttel a 2020-as elnökválasztás előtt a kongresszusi demokraták és republikánusok a kétpárti egység ritka pillanatát mutatták be. A téma az volt, hogy az olyan nagy technológiai vállalatoknak, mint a Facebook és a Twitter be kell-e mutatniuk, hogy pontosan hogyan korlátozzák vagy segítik bizonyos tartalmak eléréseit. Míg sokan a trösztellenes jog és hasonló szabályozási kérdések megvitatásával közelítették meg a témát, Jim Jordan reprublikánus világossá tette, hogy neki egészen más a célja: szerinte a Big Tech a konzervatívokat akarja eltiporni.

"Ez nem gyanú. Ez nem gyanú. Ez tény" - mondta akkor Jordan, aki nem az egyetlen konzervatív politikus, aki azt állítja, hogy a nagy közösségi oldalak "liberális véleménydiktatúrát tartanak fenn" és korlátozzák a jobboldali politikusok bejegyzéseinek elérését. Ugyanerre panaszkodott már Jair Bolsonaro brazil elnök, de még Varga Judit magyar igazságügyi miniszter is külön törvényi szabályozást helyezett kilátásba a nagy tech-cégekkel szemben  emiatt.

Kapcsolódó

Egy új tanulmány szerint azonban úgy tűnik, hogy ennek pont az ellenkezője igaz: a konzervatív média tartalmaait, nem pedig a liberálisokat erősíti fel leginkább az algoritmus, amely azt szabályozza, hogy hány felhasználóhoz ér el egy bejegyzés. 

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban megjelent kutatás szerzői "nagyszabású kísérletet végeztek, amelyben több millió Twitter-felhasználót, hét ország politikai pártjainak finomra szabott elemzését és 6,2 millió, az Egyesült Államokban megosztott hírcikket vontak be". A Cambridge-i Egyetem, a University College London és a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatói mellett a tanulmány társszerzője a Twitter gépi tanulással foglalkozó etikai, átláthatósági és elszámoltathatósági csoportjának egyik tagja volt.

Az eredmények szerint az Egyesült Államokban a nagyobb médiumok nagyobb valószínűséggel kaptak erősítést a Twitter algoritmusától, ha valamilyen erős politikai irányultságú tartalmat tettek közzé. A tanulmány másik része hét különböző országból származó tweeteket vizsgált, de azokra összpontosított, amelyeket olyan választott politikusok tettek közzé, akik a nagyobb politikai pártokból érkeztek. Bár a politikai megfigyelők aggódnak amiatt, hogy a szélsőségesek aránytalanul nagy hasznot húznak a közösségi médiaplatformok algoritmusaiból, a kutatók nem találtak bizonyítékot arra, hogy a Twitter algoritmusa jobban felerősítené a szélsőséges nézeteket, mint a mainstream nézeteket. Ennek ellenére feltáró mintázatot figyeltek meg, amikor a különböző típusú médiatartalmak hogyan szerepeltek az oldalon - áll a Salon.com összefoglalójában.

"Eredményeink figyelemre méltóan következetes tendenciát mutatnak: A hét vizsgált országból hatban a mainstream politikai jobboldal nagyobb algoritmikus erősítést élvez, mint a mainstream politikai baloldal" - magyarázzák a szerzők. "Ezzel az általános tendenciával összhangban az amerikai médiaőiacot vizsgáló második eredménysorozatunk azt mutatta, hogy az algoritmikus erősítés a jobboldali hírforrásoknak kedvez."

Nem ez az első jelentés, amely arra utal, hogy a jobboldaliak előnyben vannak a közösségi médiában, főleg a Twitteren és a Facebookon. A jelentések szerint 2020-ban kirúgtak egy vezető mérnököt a Facebooknál, miután belső bizonyítékokat gyűjtött arról, hogy a jobboldali oldalak előnyben részesülnek a baloldaliakkal szemben, amikor a tényellenőrzések eltávolításáról volt szó, és amikor a Facebook munkatársaival kapcsolatba lehetett lépni. (Bár a Facebook tagadta, hogy emiatt rúgták volna ki.)

Miután Trumpot a Twitter tényellenőrzés alá vonta, amiért megpróbálta a platformot a közelgő választásokkal kapcsolatos félretájékoztatás terjesztésére használni, azzal fenyegetőzött, hogy kormányzati hatalommal bünteti az általa ellenségesnek vélt közösségi médiavállalatokat. A Facebook és a Twitter végül is kitiltotta Trumpot a platformjairól a január 6-i kapitóliumi zavargások miatt. 

Közben más jelek is mutatnak arra, hogy a közösségi médiaóriások előnyben részesítik a konzervatívokat. 2020-ban többször is beszámoltak arról, hogy a Facebook alkalmazottai tiltakoztak az általuk igazságtalannak nevezett, Trumpnak és a konzervatívoknak kedvező normák ellen. A 2020-as választási ciklus alatt külső kutatók felfedeztek egy feltételezett "hibát" az Instagramon (amely a Facebook tulajdonában van), amely elrejtette a népszerű Trump-ellenes hashtageket, de nem tette ezt a Trump választási ellenfelét, Joe Bident kritizáló hashtagek esetében.

Később kiderült, hogy a Facebook algoritmusa a félretájékoztatás megállításának ígérete ellenére a választások előtt nyolc hónapon keresztül több mint 10 milliárd megtekintést engedett felhalmozódni mindössze 100 olyan oldalon, amelyek gyakran terjesztettek félretájékoztatást. A Facebookot használva ezek a "visszatérő félretájékoztatók" több millióval több interakciót tudtak szerezni, mint a 100 legjobb hagyományos amerikai médiaoldal összesen.