Óriástranzakció készül a techiparban, miután Elon Musk, a Tesla vezetője bejelentette, hogy 44 milliárd dollárért megveszi a Twittert, amit utána magánvállalattá alakítana. Musk szerint a vélemények és az eszmecsere, a mostaninál jóval szélesebb körű platformjává tenné a platformot. Ennek megfelelően a konzervatívok örülnek, a progresszívak, akik épp amiatt aggódnak, hogy visszatérhetnek a jobboldaliak, ezrével hagyták hátra a Twitter-fiókjukat.

Musk lépése beleillik az úri szeszély kategóriájába, ahogy az űrkutatási projektje is, ha pusztán a számokat nézi valaki. A Twitter hatalmas forgalmat bonyolít, idén 1,2 milliárd dollárral nőtt az árbevétele az első negyedévben, éves alapon ez 16 százalékos növekedést jelent. Ezzel együtt a 2013 óta tőzsdén jegyzett cég elvétve tudott csak profitábilis évet zárni.

Kapcsolódó

Az elemzők szerint az üzleti teljesítményt leginkább az fogja vissza, hogy továbbra is alacsony a felhasználói bázisa. Musk azt ígéri, hogy felfuttatja a platformot, ehhez további hirdetőket vonhat be, vagy beépíthet újabb fizetős szolgáltatásokat.

Ugyan a Musk által vállalt 44 milliárd dolláros vételár is beláthatatlan pénz, összevetésként ez így is eltörpül a Facebook 500 milliárd dollárra vélt piaci értékétől. Tavaly év végén a Twitter 217 millió monetizálható felhasználóról számolt be szemben a Facebook 1,93 milliárdos, pénztermelő bázisával.

Véleményszabadság

Musk egyik alapvetése a tranzakcióval, hogy a Twitter a szabad véleménynyilvánítás platformja lesz. Ez ingoványos talaj, ami eddig is sok vitával járt a közbeszédben az Egyesült Államokban, de itthon is.

A Twitter például letiltotta Donald Trump korábbi republikánus elnököt a platformról. Trump előszeretettel közölt mindent és bármit, akár komoly szakpolitikai döntéseket tweetek formájában. Kegyvesztett azzal lett, amikor nem lépett fel kellő határozottsággal az elnöki kampányban elszenvedett vereségét követően kirobbant, az amerikai törvényhozás épületét megrohamozó tömeg ellen.

A Twitter kivizsgálta Trump aznapi kommunikációját, és ugyan nem mondott olyat, hogy „rohamozzátok meg a Capitoliumot”, a cég szerint felajzotta a tömeget, és ezzel hozzájárult az incidenshez, ami jelentős károkkal és több ember halálával járt.

Trumpot a Facebook is letiltotta, ott viszont szemben a Twitter döntésével nem végleges, de így is több éves eltiltás mellett döntött a cég.

A politikai vitákban ismert érv, hogy az egyik fél nem tudja elfogadni a másik véleményét, amit első adandó alkalommal tiltani is akar. Trump ellenfelei a demokrácia és társadalmi haladás sikerének élték meg, hogy a volt elnököt a népszerű platform letiltotta, míg a másik oldal felháborodott, hogy ezzel olyan önkényes döntés született, ami az amúgy törvényben rögzített szabad véleménynyilvánítást sérti, különösen, hogy Trump nem követett el közvetlen uszítást.

Musk legutóbb azt mondta, hogy az általa irányított Twitteren Trump is ismét megnyilvánulhat.

Melyik véleményszabadság?

Musk nyilatkozatai alapján többen arra következtetnek, hogy az irányítása alatt Trump mellett sok más, jellemezően jobboldali, letiltott szereplő visszakaphatja a fiókját. Emiatt állítólag már most több tízezrével vándorolnak el alternatív platformokra a várható változásokat elítélő felhasználók.

Musk szándékai szerint a Twitter egy, a korábbitól eltérő, széleskörű véleménynyilvánítást biztosító tér lenne. A platform ezzel a digitális piactérré válna, ami mindenki számára elérhető, amolyan virágozzon minden virág elven működne.

Ez alapból jól hangzik, nem véletlenül érik a különböző social media platformokat kritikák, amiért csak a fősodratú véleményeket engedélyezik. A mérleg másik serpenyőjében viszont ott a sokaságban nagyobb mennyiségben előforduló kár, nem véletlen, hogy Nietzsche Zarathustrája is a legfontosabb lépéseként a piactérre ereszkedett le, szimbolizálva azt a vágyat, hogy ott rendet kell tenni, lévén ott jelenik meg az emberek legrosszabb énje.

Ezt manapság piacszabályozásnak hívják.

Vissza a sötétbe

A felvásárlás nagy trükkje, hogy Musk a Twitterből magáncéget csinálna, vagyis megszűnne a tőzsdei kereskedéssel járó transzparencia, a beszámolási kötelezettség, és lényegében egyeduralkodás működne, mivel nem lesz olyan fórum, ahol nyilvánosan el kellene számolnia a cég vezetésének.

Ez a kritikusok szerint épp szembemegy azzal a deklarált céllal, hogy a lehető legszélesebb véleménynyilvánítási szabadságot biztosítsa a Twitter. Miután koncentrált a platform feletti irányítás, egyetlen személy igényeinek, azon belül is leginkább a hirdetők pénzének lesz alárendelve a döntéshozatal.

Távolról sem újszerű ez a vita sem. Erről szólt a net neutrality kérdésköre, ami alapján a kevésbé tőkeerős cégek versenyhátrányba kerülhetnek a vagyonosabb multikkal szemben az online kereskedelemben.

Egy cég magántulajdonlása pedig okozott már más botrányokat is. A Theranos csalásnak is az egyik fő talapzata az volt, hogy az alapító és vezető Elizabeth Holmes meg tudott győzni vagyonos befektetőket, hogy adjanak az átverésnek bizonyult találmányához több százmillió dollárnyi tőkét, amiről, lévén magáncég, nem kellett a nyilvánosság előtt elszámolnia.

Amennyiben átmegy az ügylet, Musk is kedvére irányíthatja az Egyesült Államok egyik legkedveltebb social media felületét, és elmondása szerint további tervei is vannak.