A hidegháború idején a keleti és a nyugati blokkra bomlott a világ, minden nemzetnek el kellett döntetnie, hogy Washingtonhoz vagy Moszkvához csatlakozik-e a nagy konfliktusban. Ma, közel 30 évvel a berlini fal leomlása után egyre nő a feszültség az USA és Kína között, úgy tűnik, visszatér a geopolitikai választóvonal és a világ országainak dönteniük kell, melyik oldalára állnak - írja elemzésében Gideon Rachman, a Financial Times (FT) vezető publicistája.

A legutolsó jele az új megosztottság kialakulásának Olaszország részvétele a kínai Új selyemút programban (Belt and Road Initiative, BRI). Ennek lényege, hogy szárazföldön teremt útvonalat a kínai áruknak az ázsiai ország és Európa, illetve a Közel-Kelet között. Olaszország az első a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 csoportból, amely beszáll ebbe a kezdeményezésbe egy nagy infrastruktúra-fejlesztési projekttel.

Kapcsolódó

Miután a római kormány Pekinggel aláírta az erről szóló szándéknyilatkozatot, Washington azonnal bírálta a BRI-t, mondván az csak Kínának hasznos, Olaszországnak nem. Nem késett a kínai választ az USA-nak: Olaszország független állam - hívták fel a Fehér Ház figyelmét és bejelentették, hogy Hszi Csin-ping államfő még márciusban Rómába utazik, hogy véglegesítse a megállapodást.

Globális kötélhúzás

Az ügy rávilágít arra, hogy Kína és az USA huzakodása immáron globális szinten zajlik. Peking gazdasági és politikai hatása jóval túllépett az ázsiai szárazföldön: megjelent Latin-Amerikában és Nyugat-Európában is, két olyan területen, amely hagyományosan az amerikai befolyási övezetbe tartozik. További fejlemény, hogy a szkanderozás egyre nyíltabb.

A Trump-adminisztráció döntése, hogy kereskedelmi háborút kezdeményez Kína ellen, világossá tette, hogy véget ért az az idő, amikor a felek a kereskedelmet és a befektetéseket a hatalmi politikától és a biztonságpolitikától független területnek tartották. Immáron része stratégiai rivalizálásuknak. A BRI-ben megtestesülő jókora ambíció félelmet keltett az USA-ban: úgy látják Peking ezzel új szakaszába lépett annak, hogy globális nagyhatalommá váljon. Ha a BRI sikeres lesz, akkor elhalványíthatja a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok jelentőségét is.

Ütésváltás napi szinten

Washington immáron rutinszerűen ellenőriz minden kínai befektetést abból a szempontból, milyen stratégiai hatásuk lehet. Azt a tényt, hogy a kínaiak a világ minden táján sok kikötőbe tolják a pénzt, haditengerészeti kihívásként értékelik. A Huawei távközlési vállalat nemzetközi terjeszkedésében a technológiai fölény megszerzésére irányuló törekvést látnak. Ezért akarják kiszorítani a céget az USA-n kívül a vele szövetséges országokból is.

Sok esetben - Japán, Ausztrália - el is érték ezt, mások, köztük az Egyesült Királyság habozik kitiltani a Huaweit, mert attól tart, hogy emiatt elmaradna a brexit után remélt kereskedelmi boom Kínával. Ha viszont marad a szigetországban a cég, akkor az USA felmondhatja a kölcsönös hírszerzési információcserét. Arra hivatkozhat, hogy a kínai hírszerzés a Huawei technológiáját felhasználva beleláthat a britek adatbázisaiba, s így közvetve az USA-ban is kémkedhet.

Kényelmetlen helyzet

Az új globális megosztottság jele, hogy igen kényelmetlenné válhat, ha egy ország a két óriás közé szorul - írja az FT publicistája. Kanada kiadta az USA-nak a Huawei pénzügyi igazgatóját, mire másnap kanadai állampolgárokat tartóztattak le Kínában és az észak-amerikai ország cégvezetői kerülik, hogy odautazzanak. Dél-Korea ugyanígy járt, amikor megengedte az USA-nak, hogy rakétaelhárító rendszert telepítsen a területén. A kínai turistákat Peking kiparancsolta az országból és a dél-koreai tulajdonban lévő Lotte kezében lévő áruházakat, hogy, hogy nem be kellett zárni, miután nem feleltek meg egy "biztonsági ellenőrzésen".

A tény, hogy Kína egyre bátrabban tesz keresztbe az USA-val katonai szövetségi egyezményt kötő országokkal, világosan jelzi Peking növekvő önbizalmát - véli az FT szakírója. Amikor egy ország elkötelezi magát az Új selyemút mellett, búcsút mondhat az amerikai infrastruktúra-fejlesztéseknek, ha a engedi a Huaweinek az 5G-s mobiltechnológia telepítését nem jelenik meg a színen amerikai cég, hogy ellenajánlatot tegyen.

Más ez a háború

Az USA kezében gyakran a biztonsági garancia az adu szemben a kereskedelmi előnyökkel. Ezen a téren Kína nem tud alternatívát nyújtani Japánnak, Dél-Koreának, Ausztráliának vagy Németországnak. Ugyanakkor az USA erodálhatja ezt az előnyét, ha Donald Trump elnök túl magas árat kér az amerikai védőernyőért. Mindezek alapján az új Kelet-Nyugat ellentét nem katonai természetű, mint amilyen a hidegháború idején volt, amikor a NATO állt szemben a Varsói Szerződéssel.

Ehelyett azért folyik a meccs, melyik gigász tudja jobban eladni a technológiáját globális szinten. Kína régen szakított a Google-lal és a Facebookkal. Az USA most próbálja ezt megtenni a Huaweijel. Ahogy az határokon átnyúló adatcsere egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, úgy nő a nyomás az országokon, hogy válasszanak a kínai vagy az amerikai technológiai univerzum között. És hamar észrevehetik, hogy ezek között éles határ húzódik.