Az első űrjárat a várakozások szerint egy éven belül elstartol: komoly győzelem lesz ez az Amazon alapítójának, Jeff Bezosnak. Cége a Blue Origin ugyanis beelőzheti az összes riválisát, a SpaceX-et, a Boeinget vagy a Virgin Galacticot. Az utasoknak pedig nagy ugrás lesz az ismeretlenbe.

A világ összes közlekedési eszközét az autóktól a repülőkig szigorúan szabályozzák az államok, de biztonsági előírásokat garantál egy sor nemzetközi egyezmény is. Az űr viszont vakfolt. Nemcsak a jogalkotóknak, de a cégeknek is.

Kapcsolódó

Ugyanis előírásokat alkalmazniuk kell - ezt a Föld államai elvárják -, de fogalmuk sincs, hogy pontosan mire kellene odafigyelniük, hisz eddig a személyszállítás a sztratoszférában állami monopólium volt, de a tudományos űrkutatás egészen más felkészülést igényel, mint az, hogy roppant gazdag embereket - egy út akár sok millió dollárba is kerülhet - néhány percre, órára felvisznek a Föld fölé.

Márpedig az űrutazás egyáltalán nem biztonságos. A NASA általános gyakorlata - az Egyesült Államok költségvetésével a háta mögött -, hogy addig finomítja és teszteli a járműveit, amíg a balesetek esélyét nullára redukálja. Legutóbb 2003-ban, a Columbia űrsikló katasztrófája és hét űrhajós halála világított rá, hogy az űrutazás veszélyes üzem.

Az űrturizmussal foglalkozó cégek viszont még a NASA-nál is nehezebb helyzetben vannak. Egyrészről nem költhetnek akármennyi pénzt a tesztelésekre, másrészt a projektek még gyerekcipőben jártak, amikor az első emberéletet követelő balesetet megtörtént. Richard Branson dollármilliárdos cégének, a Virgin Galaticnak az egyik 2015-ös tesztrepülése közben egy váratlan személyi hiba miatt robbant fel a kísérleti űrhajója, a balesetben a tesztpilóta is meghalt.

Az eset valódi szabályozó testületek nélkül is felébresztette az űrturizmusban utazó cégeket. Ezért a Blue Origin egy fapados NASA-megoldás mellett döntött: az amerikai űrügynökség eszközeit ugyanis a Szövetségi Légügyi Hivatal (Federal Aviation Administration - FAA) engedélyezi. Az Amazon-alapító vállalkozása tehát az űrhajóit jóváhagyatja az állami hivatallal, amely a tervrajzok és a tesztek alapján ad számukra előírásokat - írja a Qz.com.

Más kérdés, hogy ez részben kötelező is a számukra, mivel a földi indításhoz - a rakéta kilövéséhez -, amúgy is szükség van az FAA engedélyére.

Azonban az utasbiztonság kérdése a Blue Origin felelőssége, amely maga kezdett bele ennek megírásába. Meghatározzák az egészségügyi feltételeket, az ülések biztonsági funkcióit. Azt is, milyen esetleges mentőeszközökre lehet szükség - hiába mutatják azt a NASA eddigi tapasztalatai, hogy ha beüt a baj, akkor az emberek szinte menthetetlenek.

Nem rendelkezik viszont ezzel a luxussal a Tesla-alapító Elon Musk cége a SpaceX és a Boeing. Ők ugyanis a NASA-val arra szerződtek, hogy az állami hivatal űrhajósait juttatják fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Nekik így a NASA sztenderdjeit kell alkalmazniuk minden területen.

A SpaceX viszont annyiban különleges helyzetben van, hogy bár 2018 májusában terv szerint már NASA-személyzetet szállíthat az ISS-re, de amikor éppen űrturistákat visz fel a sztratoszférán túlra, akkor ugyanúgy maga határozhat az előírásokról. Tehát a civil életek védelmében szabadabb kezet kaphat.

Sokan bírálják az Egyesült Államok hivatalait, hogy nem dolgoztak ki egy egységes szabályozási rendszert, mások még az első civil űrrepülések előtt követelnek egy rendszert. Azonban az állam nem véletlenül nem akar beleszólni már a helyzetbe: a magáncégek dollármilliárdokat öltek a programjaikba, egyetemes feltételeket már nem lehetne rájuk szabni. Az is probléma, hogy a különböző járművek is olyan mértékben térnek el eltérnek egymástól, hogy lehetetlen egy sablonra felhúzni az utasbiztonságot.

Az űr egyre fontosabb területe lesz a nemzetközi jognak. Ugyanis a tervek szerint több ország és cég is bányászatba kezdene a Holdon és közeli aszteroidákon.